Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról

347. szárú. 11 törvény > részben statútum fogja szabályozni; statútum Szervezi nieg a vezetése alatt álló hivatalt is (11. §. második bekezdés e) pont). A 15. §-hoz. E §. a kormányzói helytartói tisztség létesítésével különleges közjogi méltóságot és kormányzati szervet hív életre. A helytartó zászlósúr, egyben Ungvár törvényhatósági jogú város főispánja, a kormányzó képviselője, valamint a m. kir. minisztérium helyi képviselője és az önkormányzat ellenőrzője. Feladata biztosítani az önkormányzat és a szakigazgatás összhangját. A helytartói és vajdai tisztségek párhuzamossága alkalmazkodik a főispáni és alispáni állás különleges magyar viszonyához. E §. utolsóelőtti bekezdése szerint a helytartó jogkörét, a helytartói hivatal szervezetét és működési rendjét, továbbá a miniszterek felügyeleti jogának gyakorlási módját e törvény korlátai között a minisztérium rendelettel állapítja meg. E szabályozást helyesebb nem törvényi, hanem kormányrendeleti hatáskörbe utalni, mert az igazgatás szervei hatáskörének és egymáshoz való viszonyának rugalmasan kell alkalmazkodni a közigazgatás mindenkori feladataihoz. A 16. §-hoz. Ez a §. Kárpátalja országgyűlési képviseletét szabályozza. Az országgyűlés képviselőházában a Kárpátalján választójoggal bíró állampolgárok választójogát és a választójog gyakorlásának módját a mindenkori országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvények, jelenleg az 1938: XIX. t.-c. az 1939. XVIII. t.-c.-ben megállapított eltérésekkel határozzák meg. Az országgyűlési képviselőknek a vajdasági gyűlés által való választása ellen szól egyrészt, hogy a vajdasági képviselők az országgyűlésnek teljes jogú tagjai lesznek, akik az ország egyéb részeit illető kérdések eldöntésében is közreműködnek, másrészt, hogy a vajdasági gyűlés a felsőházba fog tagokat választani. A felsőházban a Vajdaságot a kormányzói helytartón, a munkácsi püspökön, a főnemesi családok és a kamarák esetleges képviselőin felül a vármegyék küldöttei fogják képviselni; utóbbiakat egyelőre a vajdasági gyűlés fogja az egyes vármegyék részéről megválasztani az 1926 : XXII. t.-c. 18. §-ában megállapított számban. Az országgyűlés mindkét házában a vajdasági terület részéről megjelenő tagokat mindenben ugyanaz a jogállás illeti meg, mint a többi tagot. A képviselők megbízatási ideje a vajdasági gyűlés tartamától teljesen független. A 17. §-hoz. A Kárpátaljai Vajdaság területén Ungvár törvényhatósági jogú város és három vármegye van : Ung, Bereg, Máramaros. Az átmenetileg létesített közigazgatási kirendeltségek megszűnnek. A vármegyei szervezet fenntartása egyrészt elvileg kívánatos, másrészt nélkülözhetetlen. Kívánatos azért, hogy az ország beosztásának egyöntetűsége a vajdasági önkormányzati jogkör mellett is megmaradj on, de kívánatos azért is, mert a külön táj területi tudat az egyes vármegyék határai közt ma is él az emberek lelkében. Szükséges a hármas vármegyei beosztás azért, mert a völgyek fekvése a három táj területet elég élesen elválasztja egymástól és e beosztás nélkül csak hosszú, fáradtságos utazással lehetne a magasabbfokú hatóságot a távolabb fekvő területről elérni. A hárommegye-beosztásnál minden táj lakói könnyen el tudják érni természetes központjukat. A vajdasági vármegyéknek nincs külön főispánjuk és egyelőre törvényhatósági bizottságuk. A vajdasági vármegyék a törvényjavaslat értelmében a törvényhatósági bizottságot megillető jogkörüket egyelőre együttesen, a vajdasági gyűlésen gyakorolják. Indokolja ezt az említett három vármegyének a bécsi vonal által való területi megosztása, a megyék intelligenciájának kisebb száma és a vajdasági autonómia erősítésének szempontja. A vajdasági gyűlésnek a vármegyék törvényKépv. iromány. 1939—1944. V. kötet. 3