Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról

347. szám. i$ gyűlés, törvényhatósági bizottságok) összetételének szellemében történik a születési arisztokrácia és legtöbb adófizetők kategóriái nélkül. A szakigazgatás szerveinek bevonása a vajdasági gyűlésbe fontos biztosítéka az ellenőrzés közvetlen lehetősége folytán az autonómiának, egyben biztosítéka az önkormányzat és a szakigazgatás összhangjának. • A vajdasági gyűlés nem lesz törvényhozó testület, de mint Kárpátalján a közönség képviselete, a vajdasági önkormányzat alapszerve, széleskörű jogalkotási és kormányzati hatáskörrel. Tagjainak választásáról és a tagsági jog megszűnéséről külön törvény 21. §. fog rendelkezni. Vajdasági statútum fogja megállapítani a választókerületi beosztást, az összehívás, megalakulás és működés szabályait, a tagok összeférhetetlenségét (11. §. második bekezdés a); b) és c) pontok). Az első választásnál a választókerületi beosztást természetesen a törvénynek kell megállapítania. A vajdasági gyűlés maga választja tisztikarát (10. §. b) pont). Hatáskörét a 10. §. részletezi, feloszlatásáról a 13. §. szól. A vajdasági gyűlés tagjait mentelmi jog nem fogja megilletni. A 10. §-hoz. Ez a §. a vajdasági gyűlés hatáskörét szabja meg. A felsorolt jogosítványok kialakítják a gyűlés jogállását. Az a) ponttal, amely a statútum-alkotási jogról szól, kapcsolatban van a 11. és 12. §. A vajda választásáról a c) pont mellett részletesen a 14. §. intézkedik. Az önkormányzat területi beosztását illetőleg a javaslat fenntartja az ősi törvényhatósági és községi tagozódást, de célszerűségi szempontból, hogy a túlságos sok fórumot kikerülje, a vármegyék és községek központi irányítását a Vajdaság központi szervei fogják végezni. A törvényhatósági bizottságok ugyancsak nem alakíttatnak meg, s hatáskörükben a vajdasági gyűlés van hivatva eljárni. A közigazgatási bizottságot, mely a kisgyűlés jogkörét is ellátja, ugyancsak a vajdasági gyűlés alakítja meg, amennyiben választott tagjait ő választja meg. A vármegyék választott tisztikarát szintén a vajdasági gyűlés választja meg az egész országban érvényes jogszabályokban, illetve külön törvényes rendelkezésekben megállapított hatáskörrel, de az országos szabálytól eltérőleg a 17. §. szerint 5 évre. A vármegyék nem teljes kiépítése folytán szükséges rendelkezéseket tartalmazzák az e), f) és i) pontok. A b), d), g), h), j), k) és l) pontok indokolást nem igényelnek. A 11. §-hoz. A 10. §. a vajdasági statútumokról szól. Minthogy a Vajdaság önkormányzata jogalkotásra is kiterjed, ennek következtében megfelelő elnevezést kell adni a vajdasági gyűlés által alkotott jogszabályoknak. E szabályokat'a javaslat statútumoknak nevezi, hogy azokat ezáltal egyrészt a törvényektől, másrészt a törvényhatósági szabályrendelettől megkülönböztesse. Erre a megkülönböztetésre a szabályrendeletekkel, szemben annál is inkább' szükség van, mert a vajdasági gyűlés a vajdasági vármegyék helyett a 17. §. szerint egyelőre szabályrendeleteket is fog alkotni. A vajdasági jogalkotás fokozott erejét épp a statútumoknak a szabályrendeletekkel szemben való elsőbbsége mutatja; ezt fejezi ki a §. utolsó bekezdése, amely szerint a vajdasági törvényhatóságok és községek szabályrendeletei a statútummal ellentétesek nem lehetnek. Viszont természetesen a statútum nem ütközhetik törvénybe és országos szokásjogba. Azokban az ügyekben, melyek a törvény értelmében a vajdasági statútumalkotás körébe tartoznak, a miniszter nem hozhat a statútumokkal ellentétes rendeletet. Ez alól az elv alól csak az tehet kivételt, amikor a minisztérium vagy egy miniszter a törvény alapján törvénnyel ellentétes tartalmú rendeletet is kiadhat, amikor is természetesen a statútummal ellentétes rendelet a Vajdaság területén is~ érvényes szabály. •