Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-365. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Oláh György országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

365. szám. 169 ványa, akik kora ifjúságukban asszimilálódtak a magyarsághoz és beolvadtak a magyar sorsközösségbe.« »De túl mindezen, túl a Lehner-komplexumon, figyel­meztetjük olvasóinkat, hogy az az eszelős vakmerőség, az a már-már patologikussá váló rágalmazási vágy, amely már egy ilyen férfit, egy ilyen katonai múlttal bíró értéket sem átall bemocskolni, egy végsőkig kiélesedett elkeseredést, mindenre kapható indulattömeget leplez. Nem egy esetről van itt már szó, nem bértollnokok kurjongatásáról. Ezt a rendszeresített és üzemesített hajszát végső értelmezésében úgy hívják : a zsidóság utolsó drámai próbálkozása a zsidótörvény és a jobboldal elgánesolására. A Rátz-mitológia után még újabb mitológiák következnek ! Hiába kíséri majd felsülés azokat is, ők már nem tágítanak, ők, míg egy keresztény lesz, aki feléjök fordul, rágalmazni fognak, nem tudván, hogy a politikai és közéleti öngyilkosságnak mindig és minden társadalomban ez a legbiztosabb útja. Ez a legbiztosabb mód arra, hogy a nemzeti társadalom minden szavokat, minden állításukat rongynak tartsa és már jóelőre kiköpje azt, amit ők beadni készülnek !« II. »a hazai zsidófrontok oly boldogan háborognak. Négy évtizeddel ezelőtt igazolta, hogy mindaz, amit Nomádék írtak egyszerű hazudozás.«. A két cikk tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. (2) bekezdése szerint minősülő, Lendvai István sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. §. (2) bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsé­gének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg. Milotay István országgyűlési képviselő, a lap felelős szerkesztője — miután a képviselőház mentelmi jogát ebben az ügyben az 1939. évi november hó 28. napján tartott ülésében fel­függesztette — a budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbír áj a előtt tartott kihallgatáson a cikkek szerzőjeként Oláh György országgyűlési képviselőt jelen­tette be. Ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Oláh György országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Oláh György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1940. évi október hó 29. napján. Mezey Lajos s. k. 9 vitéz Váczy György s. fa, a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. Képv, iromány. 1939—J944. V. fcQtet 32

Next

/
Thumbnails
Contents