Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről
Í(M 364. szám. a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagságát, megszűnik az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésébe kiküldetése, ha a 32. §-ban említett bűncselekmény miatt bűnösségét megállapító büntetőbírói ítélet jogerőre emelkedett. A 46. §. szerint nem lehet felvenni az ügyvédek névjegyzékébe azt, aki hivatalvesztés (1878. : V. t.-c. 55. §,) vagy az ügyvédség elvesztését (1878 : V. t.-c. 484. §.) kimondó jogerős büntetőbírói ítélet hatálya alatt áll. Az 57. §. szerint törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből az ügyvédet, ha büntetőbírósági ítélettel hivatalvesztésre (1878 : V. t.-c. 55. §.) vagy az ügyvédség elvesztésére (1878 : V. t.-c. 484. §.) ítélték (7. pont). A 68. és 71. §-ok az előző rendelkezéseket kiterjesztik a helyettes ügyvédekre és az ügyvédjelöltekre is. Az 1914—1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938 : IV. t.-c. 21. §-a szerint elveszti a tűzharcos a jelen törvényben biztosított jogait, ha bűntett miatt, vagy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. törvénycikkbe ütköző vagy vagyon elleni vétség miatt elítélik. .]:•• A gyakorlati irányú középiskoláról szóló 1938 : XIII. t.-c. 7. §-a szerint líceumban tanár, a 36. §. szerint pedig gazdasági középiskolában tanár csak erkölcsi szempontból kifogástalan magyar állampolgár lehet. A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló 1938 : XV. t.-c. 2, §-ában kapott felhatalmazás alapján a sajtókamara felállítása tárgyában kiadott 6.070/1938. M. E. számú rendelet 43. §-a szerint nem lehet felvenni a főosztályok névjegyzékébe azt, akit az állami rend ellen (1938 : XVI. t.-c. 1. §.) vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt tíz éven belül jogerősen elítéltek, avagy három éven belül rágalmazás vagy becsületsértés vétsége miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek (1. pont), sem azt, aki hivatalvesztést (1878 : V. t.-c. 55. §.) kimondó jogerős büntetőbírói ítélet hatálya alatt van (2. pont). Az 53. §. szerint az újságíró jelöltek névjegyzékébe csak olyan egyént lehet felvenni, akinek magaviselete erkölcsi szempontból kifogás alá nem esik. A 63. §. szerint nem jelölhető és nem választható meg a főosztályok választmányának, az igazgató választmánynak, az állandó jelölő bizottságnak, a tisztikarnak, a fegyelmi bíróságnak és az országos sajtótanácsnak tagjává, sem az egyeztető és a jóléti bizottság tagjává az a kamarai tag, akit a büntetőbíróság bűntett miatt vagy az állami rend ellen elkövetett (1938 : XVI. t.-c. 1. §.) vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elítélt, vagy akit hivatalvesztésre ítélt, az ítélet jogerőre emelkedését, hivatalvesztés megállapítása esetében a hivatalvesztés hatályának megszűnését követő tíz évig. A 64. §. szerint nem működhetik a 63. §-ban említett megbízatásban a kamarai tag, ha vele szemben az ott megállapított kizáró ok áll fenn ; elveszti a 63. §-ban említett megbízatását az a kamarai tag, akivel szemben a 63. §-ban említett valamelyik bűncselekmény miatt bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hoztak. A 70. §. szerint a főosztály választmánya a névjegyzékből törli a tagot, ha büntető bírósági ítélettel az állami rend ellen (1938 : XVI. t.-c. 1. §.) vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, avagy hivatalvesztésre (1878: V. t.-c. 55. §.) ítélték. A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló 1938 : XV. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a színművészeti és filmművészeti kamara felállítása tárgyában hozott 6.090/1938. M. E. számú rendelet 35. §-a szerint nem lehet megválasztani képviseleti közgyűlési kiküldötté, a választmány vagy a tisztikar tagjává, a kamara fegyelmi bíróságának, úgyszintén az országos színművészeti és filmművészeti tanácsnak tagjává azt a kamarai tagot, akit a büntetőbíróság bűntett miatt vagy az állami rend ellen elkövetett (1938 : XVI. t.-c. 1. §.) vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elítélt, vagy