Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

$04. szám. 139 hatálya. A.jogi személyiségnek ez a visszaadása előbb az akkor mindenhatónak tekintett államfő kegyelmi elhatározásával (réhabilitation gracieuse) ment végbe. Majd a XIX. században a bírói rehabilitáció (réhabilitation judiciaire) és ezt'kiegészítőén az 1899. és 1900,-i törvényekkel a pusztán az időmúláshoz kötött (de plein droit) rehabilitáció rendszere váltotta fel. ••'... Minthogy a mai magyar büntetőjog — mint már említettem — nem ismeri az ínfámiát, az elítéltnek a törvényben kinyilvánított becstelenséget, ezért az infámiát megszüntető rehabilitáció jogintézményét sem lehet okszerűen a magyarjogba -;- a maga teljességében— átültetni. ' ' 4. A magyar büntetötörvényhönyvek sem ismerik az életfogytig tartó mellékbüntetéseket. A bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyv (1878 : V. törvénycikk =s Btk.) a bűntett vagy vétség miatt elítélésnek jogfosztó következményeit mellékbüntetésként szabályozza. Ezzel a Btk. kifejezi azt, hogy ezek a következmények közvetlenül a bűncselekménynek, nem pedig valamely meghatá^ rözott büntetési nemre elítélés, illetőleg ilyen nemű büntetés kiállásának okozatai. Bennfoglaltatik továbbá a szabályozásnak ebben a rendszerében, hogy a mellékbüntetések alkalmazása folytán az elítéltet érő szenvedés súlyát is számításba kell venni a büntetés kiszabásánál, mert a klasszikus büntetőjog ervénél fogva a, fő- és mellékbüntetések együttes súlya adja meg a bűncselekmény igazságos megtorlását. Ez az álláspont abból a feltevésből indul ki, hogy a Btk-ben szabályozott mellékbüntetések —a hivatalvesztés, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, a viselt hivatal vagy állás, illetőleg az ügyvédség elvesztése, a szakképzettséget kívánó hivatás vagy foglalkozás gyakorlatától eltiltás — kimerítik azokat a jogi hátrányokat, amelyeket a bűncselekmény elkövetése maga után vonhat. Ezek közül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a Btk. 55. és 56. §-ai pontokba foglalva, a tartalom szempontjából tüzetesen és á kimerítő teljesség szándékával határozzák meg. Alapelve a Btk.-nek, hogy a hivatalvesztésnek és a politikai jogok felfüggesztésének tartamát a bíróság szabja ki (Btk. 57. §. 1. bekezdése), mégpedig vétség esetében egy évtől három évig, bűntett esetében három évtől tíz évig terjedhető, de mindig meghatározott .mértékben. . A bíróságnak nemcsak a mellékbüntetések tartamának megállapításában van mérlegelési lehetősége, hanem abban is, hogy ezeket egyáltalában kiszabja vagy mellőzi-e. A Btk. 54. §. második bekezdése szerint azokban -az esetekben, amelyekben a főbüntetés-hat havi fogházat vagy hat havi állan^ogházatnem halad-felül, úgyszintén ha a főbüntetés csak pénzbüntetés, mellőzni lehet a hivatalvesztés kimondását és a

: politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését. Ugyanez áll az 1908 : XXXVI. t.-c. (Bn.) 36. §-a szerint a szakképzettséget kívánó hivatástól vagy foglalkozástól való eltiltásra, valamint a viselt hivatal és állas> illetőleg- az ügyvédség elvesztésére is. Viszont fiatalkorúval szemben (Bn. 17-. §. 2. bekezdése) és kihágás miatt (Kbtk. 24; §.) sem hivatalvesztést, sem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését nem lehet kimondani A büntetőtörvénykönyvet életbeléptető 1880: XXXVII. t.-c. 17^-20. §-ai arról is gondoskodtak, hogy a régebbi mellékbüntetésként kiszabott jogkövetkezmények a Btk. hatálybaléptével megszűnjenek vagy tartamuk a Btk* rendelkezéseinek megfelelően korlátoz tassék. . .- - - Ezek szerint a Btk. rendszerében a kimerítően, felsorolt korlátozó fogkövetkezmények nem: állanak be, ha-a- bíróság csekélyebb, bűncselekmény esetébén sem az igazságos megtorlás, sem ä társadalom védelme

: szempontjából nem látja szükséges«& { *--' - ••'*>•• -- ~'-:i- : ; •-•--••••• - •• -•••• • • -•*'- - : -' ••- .------>-•-- |g*-- -- --••»