Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról

34l szám. 1 347. szám. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról. (Részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház közjogi és közigazgatási bizottságának.) A magyar törvényhozás a Magyar Szent Koronához visszacsatolt kárpátaljai területek kormányzatát és közigazgatását híven Szent István királyunknak hazánk népeit atyai gondossággal vezérlő eszméjéhez és annak korszerű alkalmazása szándékától áthatva, Rákóczi népeinek egysége és az ország minden ajkú fiának egyenjogúsága- szellemében, valamint e területek lakosságának óhaja és helyesen felfogott érdekei szerint is, e területek különleges viszonyait és sajátos népi jellegét figyelembe véve a következőképpen szervezi meg. I. Altalános rendelkezések. 1. §. A törvényhozás az országnak a magyar állam területéhez az 1939 : VI. t.-c. 1. §-a értelmében visszacsatolt kárpátaljai részén, Kárpátaljai Vajdaság néven különleges kormányzati egységet szervez. A Kárpátaljai Vajdaságnak a törvényhozás az idézett törvénycikk 6. §-ában kifejezett elhatározásának megfelelően önkormányzatot biztosít. Az önkormányzatot a jelen törvény és egyéb törvények határozzák meg. Képv. iromány. 1939—1944. V. kötet. 2. §. A törvényhozás áthatva attól a törekvéstől, hogy a Kárpátaljai Vajdaságnak különleges helyzetéhez méltó székhelye legyen, Ungvár törvényhatósági jogú várost, az ily városokat a törvény szerint megillető jogállás fenntartásával, a Kárpátaljai Vajdasághoz csatolja és a Kárpátaljai Vajdaság kormányzatának és közigazgatásának központjául jelöli ki. 3. §. A törvényhozás a Kárpátaljai Vajdaság határait — figyelemmel a 2. §-ban kifejezett elhatározására, a rutének telepedési arányszámára, valamint Kárpátaljának az Alföldtől eltérő gazdasági jellegére — a következőképpen állapítja meg: Az Ung folyótól Bajánháza, Lekárd, Magasrév községek hármas határpontjától északra Zuella-Zválá községig, a Cernin hegycsúcsig az országhatár, onnan kelet-délkeletre Tiszabogdány—Bogdán községig a Stog csúcsig az ezeréves országhatár, innen nyugatra Gödényháza, Királyháza, Csarnatő-Cserná községek hármas határpontjáig az országhatár, onnan vissza az Ung folyóig egyfelől Csarnatő-Cserná, RákospatakHorbki, Veréce-Verjácá, Alsóveresmart-Málá Kopányá, Felsőveresmar*1