Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.
Irományszámok - 1939-285. Törvényjavaslat adóügyekben a behajtásra is kiterjedő hatósági segély tárgyában Bukarestben, 1937 évi október hó 28. napján kelt magyar-román egyezmény becikkelyezéséről
285. szám. 73 de fait ou de rapports de droit lorsque la connaissance de ces circonstances ou rapports ne peut être acquise qu'en faisant appel à l'obligation de fournir des renseignements, des déclarations ou. des consultations, obligation qui n'existe pas sur le territoire de l'Etat requérant, et, d'autre part, à toutes demandes qui ne pourraient être satisfaites que par la violation d'un secret professionnel (secret relatif à un commerce, à une exploitation ou à une industrie). Article 14. 1. Lorsqu'il a été fait droit, en totalité ou en partie, à la requête, l'autorité requérante doit être informée sans retard, par l'autorité requise, de la suite donnée à la requête. 2. Lorsqu'il n'a pas été fait droit à une requête, l'autorité requise doit en aviser sans retard l'autorité requérante, lui en donner les raisons et l'informer des circonstances qui sont venues par d'autres voie« à sa connaissance, et peuvent être de quelque intérêt pour la poursuite de l'affaire. Article 15. En ce qui concerne les questions, informations, déclarations et consultations ainsi que toutes autres communications qui sont parvenues à un Etat par suite de l'assistance administrative et juridique, il y a lieu d'apliquer les prescriptions légales en vigueur dans cet Etat au sujet du secret administratif et professionnel. Article 16. 1. Les documents dressés établis ou certifiés conformes par les instances judiciaires fiscales d'un des Etats, pourvus du sceau ou du timbre légal, peuvent être utilisés en matière fiscale, sur le territoire de l'autre Etat, sans avoir besoin d'autre légalisation. 2. Doivent également être comptés au nombre des documents mentionnés ci-dessus les documents portant la signature du greffier de l'instance fiscale ou de la personne compétente, lorsque cette signature suffit, aux termes de la législation de l'Etat auquel appartient ladite instance. Képv. iromány. 1939—1944. IV. kötet. kozatok vagy vélemények szolgáltatási kötelezettségére való utalással lenne tudomás szerezhető, amilyen kötelezettség a megkereső Állam területén nem áll fenn és másrészről, minden olyan egyéb megkeresésekre, melyek csak az üzleti titok (kereskedelmi, vállalati vagy ipari titok) megsértésével lennének teljesíthetők. 14. cikk. 1. Az esetben, ha a megkeresés akár a maga egészében, akár részben teljesíttetett, köteles a megkeresett hatóság a megkereső hatóságot az elintézés módjáról késedelem nélkül értesíteni. 2. Az esetben, ha a megkeresés nem teljesíttetett, a megkeresett hatóság köteles erről a megkereső hatóságot az okok, valamint az egyéb úton tudomására jutott olyan körülmények közlése mellett, melyek az ügy további intézése szempontjából valamilyen jelentőséggel bírhatnak, késedelem nélkül értesíteni. 15. cikk. A megkérdezésekre, értesítésekre, nyilatkozatokra és véleményekre, valamint egyéb olyan közlésekre vonatkozólag, melyek a hatósági és jogsegély útján valamelyik Államba érkeztek, ennek az Államnak a hivatali és üzleti titoktartásra vonatkozó törvényes rendelkezései nyernek alkalmazást. 16. cikk. 1. Az egyik Állam pénzügyi bíróságai által szabályszerűen felvett, kiállított, vagy hitelesített okiratok, ha azok hiteles bélyegzővel, vagy bélyeggel vannak ellátva, a másik Állam területén adóügyekben további hitelesítés nélkül felhasználhatók. 2. Az említett okiratokhoz számítandók azok az okiratok is, melyek a pénzügyi bíróság irodatisztviselője vagy illetékes személy aláírásával vannak ellátva, ha annak az Államnak törvényei szerint, melyhez ez a bíróság tartozik, ez az aláírás elegendő. 10