Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.
Irományszámok - 1939-184. A m. kir. miniszterelnöknek az 1939/40. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
84 184. szám. szolgáltatni. A kérdőív második felében az alkalmazott gazdasági tisztviselők és szegődményesek személyi adatait kell egyenkint kimutatni. Az adatokat azoknak a gazdaságoknak felelős vezetői szolgáltatják, amelyek legalább egy gazdasági (erdészeti, illetőleg kertészeti) tiszviselőt, legalább négy szegődményes (éves) gazdasági cselédet, illetőleg egy erdőőrt, vincellért vagy kertészt állandóan alkalmaznak. Az adatszolgáltatás tehát magánszemélyek bevallásán alapul. 5. (26.) Kertgazdasági statisztika. A főzelék- és zöldségfélék termelése, továbbá a virág- és magkertészet a belföldi szükséglet és a külföldi kereslet növekedése következtében az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult. Kívánatos tehát, hogy a kertgazdálkodásról lehetőleg részletes és pontos adatok gyűjtessenek. A tervezett adatgyűjtés egyelőre csak azokra az üzemekre terjed ki, amelyek legalább 1 kat. hold terjedelmű területen, akár szántóföldön, akár pedig kertben, kertgazdálkodást folytatnak, illetőleg főzelék- és zöldségfélék termelésével, virágvagy magkertészettel foglalkoznak és főleg eladásra termelnek. Az adatgyűjtő minta (26.. sz. melléklet) csak a legfontosabb kérdéseket tartalmazza, amennyiben csupán a gazdaság nagyságát, a kertgazdálkodásra szolgáló terület terjedelmét és megoszlását, továbbá az üvegházak és a melegágyak nagyságát, a legutolsó évben felhasznált trágya mennyiségét és minőségét, valamint a termelt egyes zöldség- és főzelékfélék termésének mennyiségét és a magtermelés eredményét tudakolja. Az adatgyűjtés magánszemélyek bevallásán alapul s a vallomásokat az érdekelt gazdálkodók a közigazgatási hatóságok útján egyénenkint szolgáltatják. 6. (39.) A gyáripari termelés havi képviseleti statisztikája. Az évenkint végrehajtott általános gyáripari termelési és üzemi statisztika mellett a gyáriparról, vagy legalábbis annak egy részéről olyan további adatgyűjtés végrehajtása is szükségessé vált, amely a termelést rövidebb időközökben vizsgálja és az adatgyűjtési eredményeket az adatfelvétel időpontjához közelebb eső időben teszi hozzáférhetővé. Ezt a célt szolgálja a havonkint ismétlődő képviseleti adatgyűjtés végrehajtása, mely a főbb üzemi és termelési adatokat iparágankint kiválasztott — összesen mintegy 4—500 — gyári jellegű iparteleptől tudakolja. Az adatgyűjtésnél használt kérdőív a munkáslétszámra, a teljesített munkaórákra, az üzemi időre, az energiafogyasztásra, a főbb nyersanyagfelhasználásra és készletre, a termelésre és értékesítésre vonatkozó adatokat kérdezi, továbbá kérdéseket tartalmaz a következő hónap termelési tervére s az előirányzott munkaórákra is (27. sz. melléklet). Az adatszolgáltatók a gyárvállalatok, tehát az adatgyűjtés magánszemélyek bevallásán alapul. 7. (40.) Tárházak és hűtőházak statisztikája. A mezőgazdasági terményekkel való tervgazdálkodás, valamint a termelők érdekeinek kellő védelme szempontjából kívánatos, hogy a gazdasági termények tárolási és konzerválási lehetőségeiről statisztikai adatok is tájékoztatást nyújtsanak. Az adatgyűjtésnél használt kérdőívet (28—29. sz. melléklet) a hűtőházzal és nagyobb tárházzal rendelkező vállalatok évenkint töltik ki, kivéve azokat, amelyeknek tárháza kizárólag saját termelésű árucikkeik beraktározására szolgál. Az adatgyűjtés körébe vonandó tárházak, illetőleg hűtőházak nagysága tekintetében az alsó határ a • gabonaraktáraknál mintegy 40 vágón, a borraktáraknál 5 vágón, a hűtőházaknál pedig 8 vágón áru tárolási képesség. A kérdőív a tárházak és hűtőházak általános műszaki adatain kívül főbb árucikkenkint részletezve azok tárolási forgalmát is tudakolja. Az adatszolgáltatók a tárház- és hűtőház vállalatok, az adatgyűjtés tehát magánszemélyek bevallásán alapul.
