Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-270. A képviselőház pénzügyi bizottsága jelentése "a biztosítási magánintézmények állami felügyelete, valamint a felügyeletet ellátó biztosításügyi közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló 176. számú törvényjavaslat tárgyában

270. szám. 395 Melléklet a 270. számú irományhoz. Törvényjavaslat a biztosítási magánintézmények állami felügyelete, valamint a felügyeletet ellátó biztosításügyi közigazgatás egyes kér­déseinek szabályozásáról. (A képviselőház pénzügyi bizottságának szövegezése szerint.) 1. §. (i) Az 1923: VIII. t.-c. 1. §-a azzal egészíttetik ki, hogy az állami felügyelet a biztosító magánvállalato­kon felül kiterjed a biztosítási ügy­letekkel foglalkozó egyesületekre, az el nem ismert vállalati nyugdíjpénz­tárakra, nyugdíjalapokra (1928 : XL. t.-c. 146. §. (6) bek.) és általában az összes biztosítási magánintézmé­nyekre. (2) Az állami felügyeletet a pénzügy­miniszter közvetlenül gyakorolja; az 1923 : VIII. t.-c. 1. és 2. §-ának ettől eltérő rendelkezései hatályukat vesztik. A minisztérium közérdekből elrendel­heti, hogy az állami felügyeletet egyes biztosítási magánintézmények felett a felügyeletet eddig is ellátó szakminisz­ter, esetleg a pénzügyminiszterrel egyet­értésben, gyakorolja. 2. §. Mindazokat a tennivalókat, amelyeket az 1923 : VIII. t.-c. és egyéb jogszabályok a »Biztosító Magánválla­latok M. Kir. Állami Felügyelő Ható­ságáénak a felügyeleti hatáskörébe utalnak, a jelen törvény hatályba­lépésétől kezdve közvetlenül a pénz­ügyminiszter látja el. A pénzügymi­niszternek az ebben a hatáskörében hozott határozatai ellen annyiban van helye panasznak a közigazgatási bíró­sághoz, amennyiben az eddigi jogsza­bályok szerint a »Biztosító Magán­vállalatok M. Kir. Állami Felügyelő Hatóságá«-nak határozatai panasszal megtámadhatók voltak. 3. §. (1) A biztosításügyi közigaz­gatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra az alkal­mazható, akinek a közigazgatási fogal­mazási tisztviselők részére megszabott képesítése (1929: XXX. t.-c. 65. §. (1) bek. és 1934 : X. t.-c. 6. §. (1) bek.) van, vagy akinek a Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudo­mányi Kara kereskedelmi szakosztá­lyán, illetőleg a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara közgazdasági és kereskedelmi osztá­lyán szerzett közgazdaságtudományi tudori oklevele van, vagy akinek meny­nyiségtan tanítására jogosító közép­iskolai tanári vagy a középiskolával egy tekintet alá eső iskolában mennyi­ségtan tanítására jogosító tanári ok­levele van. (2) A jelen törvény hatálybalépésé­éi)*

Next

/
Thumbnails
Contents