Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-178. Törvényjavaslat a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról

178. a kötelező irányelveket megszabó (6. §. (3) bek.), jóváhagyott határozatot, valamint hatályon kívül helyezését pe­dig a Budapesti Közlönyben közzé kell tenni. A határozat a közzétételt követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) Az alispán (polgármester) gondos­kodik arról, hogy a határozat a közsé­gekben (városokban) a helyben szo­kásos módon haladéktalanul közhírré tétessék. (3) A jogerős határozat egy példányát haladéktalanul fel kell terjeszteni a földmívelésügyi miniszterhez. 18. §. Ha a felek a jelen törvény alapján megállapított legkisebb munka­bérnél kevesebbet kötöttek ki, a mun­kavállalónak a megállapított legkisebb munkabér jár. A munkavállaló a leg­kisebb munkabérre vonatkozó jogá­ról sem előre, sem utólag nem mondhat le. A legkisebb munkabér és a valóban fizetett munkabér közötti különbözet megfizetésére vonatkozó követelést attól a naptól számított egy év alatt lehet érvényesíteni, amely napon meg­rövidítéséről a munkavállaló tudomást szerzett, hacsak a követelés időközben el nem évült. Az alacsonyabb munka­bér átvételétől számított három év elteltével a különbözet megfizetésére vonatkozó követelés elévül. 19. §. (1) A gazdasági felügyelőség ellenőrzi, hogy a munkaadók a munka­vállalóknak a hatályos legkisebb mun­kabéreket valóban megfizetik-e. (2) A gazdasági felügyelőség vezetője vagy ennek kiküldöttje az (1) bekezdés­ben említett ellenőrzési feladatának tel­jesítése, valamint általában a gazda­sági munkásvédelmi jogszabályok vég­rehajtásának ellenőrzése céljából min­den gazdaságban, amelyben gazdasági munkavállalókat alkalmaznak, vizsgá­latot tartani jogosult. Köteles azonban előzőleg a munkaadó (gazda) vagy in­tézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízottja előtt magát kellőképpen igazolni. A vizsgálat során a gazdaságot megszemlélheti, a munkaadótól (gazdá­tól) vagy intézkedésre vagy felügye­szám. 13 létre jogosított megbízottjától felvilá­gosításokat kívánhat, a munkavállaló­kat kihallgathatja. Észleléseit hivata­los titokként megőrizni köteles. (3) A gazdasági felügyelőségnek vizsr gálatot tartó tagja a vizsgálat eredmé­nyeit a munkaadóval (gazdával), ille­tőleg ennek megbízottjával azonnal közli és őt a hiányok pótlására fel­hívja. Az érdekelt munkavállalókat annyiban tájékoztatja, amennyiben jogaik védelme szempontjából indo­kolt. Szükség esetében a hatóságnál feljelentést tesz. (4) A gazdasági munkásvédelmi jog­szabályok megszegésével elkövetett ki­hágások miatt folyamatba tett rendőri büntető eljárásokban a gazdasági fel­ügyelőség szakképviselőként vesz részt. A gazdasági munkásvédelmi jogszabá­lyok végrehajtása céljából hozott min­den fellebbvitellel megtámadható köz­igazgatási határozatot a gazdasági fel­ügyelőséggel is közölni kell, s a fel­ügyelőség a határozattal szemben a megengedett jogorvoslatokat igénybe veheti. 20. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbünte­téssel büntetendő a) a munkabérmegállapító bizottsági tag munkaadója vagy ez utóbbinak intézkedésre vagy felügyeletre jogosí­tott megbízottja, ha a munkavállalót a bizottsági tagságból folyó köteles­ségének teljesítésében akadályozza vagy ezért hátránnyal sújtja vagy fenyegeti; b) a munkaadó vagy intézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízott­ja, ha a megállapított legkisebb munka­bérnél kevesebbet köt ki vagy fizet; c) a munkaadó vagy intézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízott­ja, ha a 19. §. (2) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére a gazdasági fel­ügyelőség vezetőjét vagy ennek ki­küldöttjét a helyszíni szemlében aka­dályozza vagy a kívánt felvilágosítást tőle megtagadja. .

Next

/
Thumbnails
Contents