Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-211. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1937/38. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1937/38. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben(1937:XI. t.-c.) az 1937/38:I., illetőleg II. félév végén mutatkozó - eltérésekről beadott 20. és 21. számú jelentései tárgyában

246 211. szám. A legfőbb állami számvevőszék megállapítása szerint az 1937/38. évi költségvetési hitelekkel szemben jelentkezik : a rendes kiadásoknál az átmeneti kiadásoknál ...... a beruházásoknál összesen Ezek szerint az eredmények szerint, ha az 56*3 millió P megtakarítást levonjuk az összesen 138*5 millió P-t tevő túlkiadásból és előirányzat nélküli kiadásból, úgy a költségvetési összhitellel szemben 82-2 millió P túllépés jelentkezik. A személyi járandóságoknál 3*4 millió P túlkiadás jelentkezik főleg az illetményeknek az 1937. évi 7.000. M. E. számú rendelettel 1938. évi január hó l-jétől kezdődően történt felemelése folytán. Megjegyzendő azonban, hogy az illetményemelésből származó többletet az évközben megüresedett állások betöltésére nézve a kezdő állások kivételével — ez évben is fennállott tilalom csökkentette. A nyugellátásoknál a túlkiadás 9-9 millió P. Ezt a kedvezőtlen eredményt a nyugellátásoknak a fentebb említett rendelettel történt felemelésén kívül az ellátásban részesülők számának emelkedése és ennek folytán a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás elmaradása okozta. A dologi és egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásoknál a túlhaladás 94-7 millió P. Ennek több mint harmadrészét, 39-3 millió P-t, az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatásának lényegesen kedvezőbb alakulása idézte elő s e túllépést teljes mértékben ellensúlyozza az üzem bevételi előirányzatával szemben elért többlet. Ezenkívül túllépés állott elő az állami javak karbantartására, felújítására és kiegészítésére előirányzott kiadásoknál is, mert az ily szükségletek megindított kielégítését — minthogy az a kiadások gyors csökkentése érdekében éveken át mellőztetett — folytatni kellett. Végül jelentékenyebb összeget tettek ki az ínségenyhítést célzó segélyek és az elemi csapásoktól károsultaknak nyújtott előirányzat nélküli támogatások, valamint a pénzverési költségek. Megjegyzendő hogy a kiadások szóbanlevő csoportjában jelentkező túlkiadások egy részét a költségvetési törvényben engedélyezett hitelátruházások, más részét pedig bevételi többletek fedezték. Beruházásokra összesen 88-5 millió P fordíttatott, 12-5 millió P-vel több, mint amennyi a költségvetésben és a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben előirányzatként jelentkezik. Az állami adósságok szolgálatánál mutatkozó 38*2 millió P megtakarítást majdnem teljes egészében az a körülmény idézte elő, hogy az államadósságok szolgálatára nézve a hitelezőkkel kötött új, kevésbbé terhes megállapodás alapján az adósságok kamatai általában mérsékeltettek, a további tőketörlesztés pedig az adósságok túlnyomó részét illetően későbbi időpontra halasztatott. A békeszerződési terhekre előirányzott összeg kifizetésre nem került. Az előirányzat nélküli kiadások a tényleges összes kiadásoknak 1-1%-át teszik, szemben az előző évi 2-5%-os és az 1935/36. évi 1-4%-os eredménnyel. A túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások együttes összegének aránya a tényleges kiadások főösszegéhez az 1935/36. évi 7-6%-kal és az 1936/37. évi 9*6%-kal szemben 10% volt. Megtakarítás Túlkiadás Előirányzat nélküli kiadás millió pengő 450 9.7 1-6 112*3 30 7-7 0*9 8*2 6-4 563 1230 155