Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.
Irományszámok - 1939-176. Törvényjavaslat a biztosítási magánintézmények állami felügyelete, valamint a felügyeletet ellátó biztosításügyi közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról
4 176. szám. felett az állami felügyelet gyakorlására, e törvényszakasz további rendelkezése azonban a felügyelet céljaira külön hivatal létesítését rendelte el. A hivatkozott törvény 2. §-a pedig ennek megfelelően felhatalmazta a minisztériumot a külön hivatal, a felügyelő hatóság szervezetének és ügyvitelének szabályozására. Ezeket a rendelkezéseket hajtotta végre a 48.718/1923. számú pénzügyminiszteri rendelet, amely a pénzügyminisztérium kebelében szervezte meg a felügyelő hatóságot, a felügyelő hatóságnak egyik szervét, a biztosítás-technikai osztályt pedig átmenetileg a Pénzintézeti Központnál állította fel. A felügyelő hatóság tehát nem különálló szervezetként létesült és lényegében alig különbözik egy minisztériumi ügyosztálytól. Ennek ellenére mégsem léphet fel a minisztériumi szervezet nagyobb tekintélyével, mert alakilag külön hatóságként jelenik meg. Ennek a helyzetnek a visszássága az idők folyamán mindjobban kiütközött és megérlelte a felügyelő hatóság átszervezésének a gondolatát. A felügyelő hatóság átszervezése iránt egyébként már a múltban is történtek részleges intézkedések. így az elmúlt év folyamán a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó revizori tisztviselők átcseréltettek állami fizetési osztályba kinevezett biztosítási könyv- és biztosítás-matematikai szakértőkkel. Ezzel is elesett egy körülmény, amire a szervezet különállása szempontjából esetleg hivatkozni lehetett. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve, végül is arra az eredményre kellett jutni, hogy leghelyesebb lenne a felügyelő hatóság jelenlegi jogi helyzetét megváltoztatni és azt formailag is beolvasztani a pénzügyminisztériumba. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. §-hoz. E §. az 1923 : VIII. törvénycikk I. fejezetének 1. §-ában foglalt rendelkezéseket kiegészíti azzal, hogy az állami felügyelet a biztosító magánvállalatokon felül kiterjed az összes biztosítási magánintézményekre és kimondja, hogy az állami felügyeletet közvetlenül a pénzügyminiszter gyakorolja. 2. §-hoz. A külön felügyelő hatóság megszüntetésével összefüggő rendelkezéseket tartalmazza. 3. §-hoz. Az (i) bekezdésben foglalt rendelkezések lehetővé teszik, hogy a biztosításügyi közigazgatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra azok is alkalmazhatók legyenek, akiknek közgazdasági és kereskedelmi, vagy matematikai főiskolai képzettségük van. Ennek lehetővé tételére azért van szükség, mert a biztosítás a gazdasági életnek egyik legsz öve vény esebb intézménye és maga a biztosítási üzem is a jogin kívül más szakképzettséget is igényel. A biztosításügyi közigazgatást ezért tisztán jogi képesítésű tisztviselőkkel ellátni nem lehet. A biztosításügyi közigazgatás helyes irányításához és zavartalan működéséhez a jogi képzettségű tisztviselőkön kívül közgazdasági és kereskedelmi, valamint matematikai képzettségű tisztviselőkre is szükség van. Más jogszabályaink is lehetővé teszik, hogy a közigazgatás némely területén az általában előírt jogi képzettségű egyéneken kívül más szakképzettségű egyének is alkalmazhatók legyenek. Már az 1883 : 1. törvénycikk 5. §-a is felismerte ennek szükségességét és ezért lehetővé tette, hogy azoknak a minisztériumoknak a központi igazgatásánál, melyeknél külön szakképzettséget igénylő ügyeket is intéznek, oly egyének is alkalmazhatók legyenek, akik e törvény 3. §-ában megállapított jogi képzettséggel nem bírnak, ha az illető szakra nézve megállapított képzettségük van. Ezenkívül a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 : VI. törvénycikk 11. §-a is lehetővé teszi, hogy a tanügyi fogalmazói személyzet létszámába oly egyén is kinevezhető legyen, akinek középiskolai tanári oklevele van.
