Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-80. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkyvüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

44 80. szám; :-.-::- • ' •• - -IV. (i) 15 évre terjedő teljes és azontúl további 10 évre terjedő 50%-os rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg : a) az V. kerületben : a Szent István-körút, Váci-út, Wahrmann-utca és Visegrádi-utca által határolt területen — beleértve a Wahrmann-utca és Visegrádiutca mindkét oldalán fekvő telkeket is — a szabályozási vonalnál kijjebb vagy beljebb álló, valamint a legfeljebb I. emeletes épületek helyére és az üres telkekre emelt új épületeket; b) a VI. kerületben : az Andrássy-út folytatásában tervezett, a Herminaúttól a városhatárig vezető útvonalon emelt új épületeket; c) a VIII. kerületben : a Népszínház-utca, Német-utca, József-utca és Nagyfuvaros-utca által határolt területen a szabályozási vonalnál kijjebb vagy beljebb álló, valamint a legfeljebb I. emeletes régi épületek helyére és az üres telkekre emelt új épületeket; d) a IX. kerületben : a Soroksári-út, Lüiom-utca, Mester-utca és Angyalutca által határolt területen, továbbá a Mester-utca, Liliom-utca, Tűzoltó-utca és Ferenc-körút által határolt területen — beleértve a Liliom-utca és Tűzoltóutca mindkét oldalán fekvő telkeket is — a szabályozási vonalnál kijjebb vagy beljebb álló, valamint a legfeljebb I. emeletes épületek helyére és az üres telkekre emelt új épületeket; e) Budapest székesfőváros területének közművekkel már ellátott részén, a III. és IV. építési övezetben legalább az építésügyi szabályrendeletben megállapított mértéket, a többi övezetben pedig legalább 150 négyszögölet kitevő üres telkeken emelt új családi házakat. (2) A jelen, rendelet szempontjából közművekkel ellátottnak csak az olyan terület tekinthető, amely vízvezetékkel, csatornázással, villanyvilágítással és kocsiközlekedésre alkalmas úttal el van látva. (3) A jelen rendelet szempontjából családi háznak csak az a ház tekinthető, amely a házmesteri lakáson kívül csak egy lakást foglal magában." Az olyan éjületek, amelyek az 1924 : XII. t.-c. alapján megalapított társasházak fogalma alá esnek, a jelen rendelet szempontjától rendkívüli házadómentességbén részesíthető családi háznak akkor sem tekinthetők, ha az építési telek az illető építési övezetre előírt legkisebb teleknek, az egyes lakások pedig a családi házakra előírt feltételeknek mindenben megfelelnek. (1) A ( ) bekezdés alá eső családi házban a lakás alapterülete' — ide nem számítva a padlástérben és az alagsorban, vagy pincében lakásul nem használható helyiségeket — 200 négyzetméternél nagyobb nem lehet, míg a házmesteri lakás alapterülete nem haladhatja meg az 50 négyzetmétert. Házmesteii lakás építése azonban nem kötelező. ( ) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából üres teleknek az olyan telket kell tekinteni, amelyen a jelen rendelet életbelépését megelőző két éven- belülépület nem állott, vagy ha állanak is rajta épületek, azok olyan ideiglenes jellegű építmények, amelyeknek fennállása a hatóság, vagy a telektulajdonos bármikor visszavonható engedélyéhez van kötve s azok az építés megkezdése előtt a föld színéig leromboltatnak. V. 15 évre terjedő teljes rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a) mindazokat a sorházakat, amelyek közművekkel ellátott területen épülték, házanként csak egy lakást foglalnak magukban és az egyes sorházak utcai homlokzata legalább 8 méter hosszú ;