Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.
Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról
346 . 168. szám. Göteborgban, majd 1922-ben Malmoben újabb Welander-otthonok felállítása követett. Törökországban a nemibetegségek elleni küzdelmet — főleg Istanbulban a világháború után — a Comission interallié de prophylaxie antivenerienne irányította. Ez a bizottság több gondozóállomást létesített s az egyéni megelőzés céljaira úgynevezett »Cabines prophylactiques<<-t rendezett be. Az 1921 február 5-én kelt törvény kimondja, hogy minden szifiliszes egyén köteles magát tetszés szerint választott orvossal gyógykezeltetni. Szükség esefcén elkülönítésnek és kényszergyógykezelésnek van helye. A tengerentúli országokban az angol domíniumok (Dél-Afrika 1919. évi, Nyugat-Ausztrália 1915. évi, Kanada 1919. évi törvénye), továbbá az Északamerikai Egyesült Államok 37 állama mondják ki a gyógy kezéltétési kötelezettséget. E felsorolásból látható, hogy az utolsó 20 évben csaknem minden .művelt állam új intézkedéseket, rendelkezéseket,' törvényt hozott a nemibetégségek leküzdésére. Ezeknek az új intézkedéseknek szükségessége végeredményben két megváltozott körülmény felismeréséből származott. Az egyik a nemi erkölcs és a nemi élét megváltozottsága. Felismerték, hogy a hivatásos prostituáltaknak rendőri bejegyzése és ellenőrzése nem, vagy Csak kivételes körülmények között (idegen helyőrségekben, tengeréntúli kikötőkben) riyujt védelmet a nemi fertőzések ellen. A hivatásos és bejegyzett prostitúció mellett ugyanis számtalan faja virul a váh> gatás nélküli, . anyagi ellenszolgáltatásért nyújtott nemiéletnek, amelyet mint titkos, alkalmi, átmeneti időszakos prostitúciót vagy mint rövid ideig tartó szabad szerelmi viszonyt jelölhetünk még. Az ezekben résztvevő nők —- és férfiak is —- igen gyakran állandó betegsége-terjesztők. Hazai viszonylatban a helyzet az, hogy ma Magyarországon a 160.100/1926. B. M. sz. rendelet értelmében a bejegyzett és a hatóságok által ellenőrzött kéj hők száma valamivel 2000 alatt van, akiknek mintegy fele Budapesten és a környéki városokban él. Ismerünk 30.000 lakosú magyar városokat, ahol egyetlen nő van a rendőrhatóságnál bejegyezve és áll állandó orvosi ellenőrzés alatt. Az pedig kétségtelen, hogy egész Magyarországon Nagy-Budapest leszámításával, nem csupán 1000, vagy abban a magyar városban nem csupán egyetlen nő folytat anyagi ellenszolgáltatásért válogatásnélküli nemiéletet. Ezeknek a száma a valóságban sokszorosan túlhaladja a bejegyzésre önként jelentkező nők számát s már ez a körülmény is indokolja, hogy az ezek által okozott fertőzések meggátlására törvényes intézkedéseket hozzunk. A másik megállapítás, amelyre a nemibetégségek elleni korszerű küzdelem támaszkodik, az orvostudomány haladása, amely ma már olyan eljárásokat bocsát" rendelkezésünkre, melyekkel a nemibetégségek korán és könnyen felismerhetők és aránylag rövid /idő alatt teljesen kigyógyíthatok vagy legalább is a betegek fertőzésmentessé tehetek. A mai gyógy eljárásokkal a szifilisz fertőző időszaka mintegy egyötödére csökkenthető annak az időnek, ameddig régebhen a betegség fertőző volt.: Ha tehát minden beteget kezeléshez juttatunk, ezzel a fertőzések lehetőségét egy* ötödre csökkentjük. E kezelésekkel egyben azt is elérjük, hogy elmaradnak a nemibetegségek késői, az életet veszélyeztető, vagy korai megrokkanást létrehozó kórképei.: .•:•...[> .; ; A nemibetegségeknek Magyarországon való alakulása kedvezőnek nem mondható. A legutolsó, 1928. évi adatgyűjtés 54.079 orvosi kezelés alatt álló nemibeteget mutatott ki. Kétségtelen azonban, hogy ez a szám a tényleges szám alatt van. Jellegzetes volt az 1928. évi adatgyűjtés tagozódása? mert ez rávilágított egyrészt arra, hogy a népességnek :7*l°/ 00-e volt beteg, amiből 72*4% jutott a férfi- és 27*6% a nő-népességre, másrészt azonban feltárta azt is, hogy a megyéi -városokban és. a ( 10.000. Jeleknél - népesebb községekben a nemibetegek aránya
