Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.
Irományszámok - 1939-79. Törvényjavaslat a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról
79. szám. 17 2. üzleti könyveibe hamis adatokat vezet be, vagy azokból valamely adatot kihagy ; 3. adóbevallásában, vagy beadványában — ideértve a jogorvoslatokkal kapcsolatos beadványokat is — vagy a hatóság hozzá intézett kérdésére adott válaszában valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes megállapítására alkalmas és általa ismert ténykörülményt elhallgat; 4. színleges ügyletet köt. (2) Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésén felül mellékbüntetésként minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a pótlólag előírt adó és összes járulékai háromszorosától nyolcszorosáig terjedhet. (3) A (2) bekezdésben említett büntetésen felül a bíróság elrendelheti, hogy az ítélet vagy annak rendelkező része az elítélt költségéi) hírlapilag közzététessék. 44. §. (1) Amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá — különösen a 43. §. rendelkezései alá — nem esik és nem olyan, hogy a 41. és 42. § ok alapján volna büntethető, szabálytalanság miatt az adó és összes járulékai egyszereséig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az a vállalat, amely a jelen törvényben vagy ennek alapján kiadott miniszteri rendeletben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, hogy az a jelen törvény rendelkezései alá eső adók megrövidítésére vezetett. • (2) A pénzbírságot a m. kir. adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügy igazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában — ha a pénzbírság az 1.000 P-t nem haladja meg — végérvényesen határoz. Ha azonban a pénzbírság az 1.000 P-t meghaladja, a pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. 45. §. A jelen cím alapján a vállalat terhére megállapított pénzbírságokért a vállalat igazgatóságának tagjait,, korlátolt felelősségű társaságnál annak ügyvezetőit egyetemleges fizetési kötelezettség terheli. 46. §. A jelen cím alapján kiszabott pénzbírságok és pénzbüntetések az államkincstárt illetik. IV. Cím. Vegyes rendelkezések. 47. §. (1) Külön jogszabályok állapítják meg, hogy a társulati adó és a tantiemadó után milyen pótlékok, pótadók és járulékok vethetők ki. (2) A társulati vagyonadó után csak rokkantellátási adó vethető ki. 48. §. A társulati adó, a tantiemadó és a társulati vagyonadó könyvelését, esedékességét, beszedését, behajtását, biztosítását és behajtásának elévülését a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szabályozzák. 49. §. A pénzügyminiszter a társulati adó alá tartozó vállalatok kettős megadóztatásának elkerülése céljából idegen államokkal egyezményt köthet. 50. §. (1) Ez a törvény 1940. évi január hó 1. napján lép hatályba. (2) Hatálybalépésével az 1922: XXIV. törvénycikk, valamint az 1927. évi 400/P. M. számú hivatalos összeállítás és az azt kiegészítő és módosító törvények és rendeletek — a 2.600/1933. M. E. számú rendelet 6. §-ának kivételével — hatályukat vesztik. (3) A jelen törvény hatálybalépését megelőző időre szóló adókivetés esetében továbbra is az eddig érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni. Budapest, 1939. évi október hó 13. napján. Dr. ReményiSchneller Lajos s. &., m. kir. pénzügyminiszter. Képv. iromány; 1939—1944. II. kötet. 3