Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-79. Törvényjavaslat a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról

8 79. szám. tajdonába. A nyereségként el nem számolt ezeket az összegeket a vállalat az adóbevallással egyidejűleg a pénzügyminiszternek bejelenteni köteles. (2) A pénzügyminiszter a vállalat kérésére az adó alól mentesítheti azokat az összegeket, amelyeket a vállalat anyagi helyzetének rendezése céljából a részvényesek vagy hitelezők ingyenesen juttatnak a vállalatnak, feltéve, hogy a juttatás a vállalat fennmaradása érdekében szükséges. 16. §. Az adókivetésre illetékes hatóság a mérleget és a veszteség-nyereségszámlát megvizsgálhatja abból a szempontból, hogy a vállalat által kölcsönvett tőkék saját tőkéjével arányban állanak-e és ennek folytán az ezek után kifizetett, vagy jóváírt kamatok és jutalékok nem jelentik-e a nyereség egy részének a vállalat tőkeérdekeltsége javára való elvonását. A vállalat által igénybevett kölcsönök után fizetett vagy jóváírt kamatoknak és jutalékoknak azt a részét, amely a fentiek szerint a vállalat tőkeérdekeltsége javára való elvonásnak tekinthető, továbbá általát an a kamatoknak és jutalékoknak azt a részét, amely a piacon szokásos hitelfeltételeket meghaladja, a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számítani, illetőleg a veszteségből le kell vonni. 17. §. (1) Ha a részvénytársaság és részvényesei között, a korlátolt felelősségű társaság és tagjai között, a belföldi vállalat és külföldi telepe között, a külföldi vállalat és belföldi telepe között, továbbá az ugyanabba az érdekközösségbe (konszernbe) tartozó vállalatok között s végül a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931 : XX. törvénycikk hatálya alá eső kar télbe lépett vállalatok között létrejött adásvételi jogügylettel kapcsolatban az egymás részére átengedett vagyontárgyak ára tekintetében aggály merül fel, az adó kivetésére illetékes hatóság köteles a felszámított, vagy megállapított árakat adókivetési szempontból kiigazítani, (2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az olyan vállalatok adóztatása esetében is, amelyek külföldi vállalatokkal léptek valamely, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásra. 18. §. A tantiemadó alapja: 1. a vállalat igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, a választmányi és végrehajtóbizottsági tagok, a napibiztosok, továbbá a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői, végül felszámolás esetében a felszámolók részére az ebben a minőségükben bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás, az állami, törvényhatósági és községi (városi) vállalatoknál pedig a felsoroltakkal azonos vagy azokhoz hasonló feladatkörrel szervezett bármily elnevezésű bizottságok tagjainak javadalmazása ; 2. a vállalat által elszámolt mindaz a bizalmas kiadás, amelynek mibenlétét a vállalat nem tárja fel és amelynek kifizetését nem igazolja. 19. §. (1) A társulati vagyonadó alapja : 1. általában a vállalat saját tőkéje ; 2. házrészvénytársaságoknál, mezőés erdőgazdasági ingatlanon őstermeléssel és az annak keretébe tartozó mező- és erdőgazdasági üzemágakkal foglalkozó társaságoknál, részvényekre alakult betéti társaságoknál, korlátolt felelősségű társaságoknál a jövedelemés vagyonadóról szóló törvényes rendelkezések szerint kiszámított tiszta vagyonérték ; 3. törvényhatóságok és községek (vá rosok) vállalatainál a vállalat mérlegszerű vagyontételeinek összegéből a nem a vállalatot létesítő vagy fenntartó közülettel szemben fennálló tehertételek levonása után fennmaradó összeg. (2) Saját tőke alatt az alaptőkét, az üzlet résztőkét, a törzstőkét, a tőketartalékot és azokat a valódi tartalékokat kell érteni, amelyek a már megadóztatott üzleti nyereségből vagy felpénzből származnak A saját tőkét az adókivetés alapjául szolgáló év mér le-