Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.
Irományszámok - 1939-123. Törvényjavaslat a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról
123. szám. 131 hogy zsidó csak az összes választók közül választás, továbbá a vallásfelekezetek képviselete címén lehet a törvényhatósági bizottság tagja, azonnali hatállyal megszüntette azoknak a zsidóknak törvényhatósági bizottsági tagságát, akik a legtöbbadófizetek közül választás, szakszerűség képviselete, érdekképviselet, örökös tagság címén vagy hivatali állásuknál fogva foglaltak helyet a törvényhatósági bizottságban. Ehhez képest a törvényi felhatalmazáson alapuló 7.790/1939. M. E. sz. rendelet már intézkedett is arra nézve, hogy az utóbb említett kategóriákba tartozó törvényhatósági bizottsági tagok tagsága az esetleges azonnali megszüntetés céljából haladéktalanul vizsgáltassák meg. Azoknak a zsidóknak törvényhatósági bizottsági tagsága tekintetében azonban, akik az összes választók közül választás címén kerültek a törvényhatósági bizottságokba, már más a helyzet. Az 1939 : IV. törvénycikk értelmében az összes választók közül választás címén a jövőben is lehetnek a törvényhatósági bizottságokrak zsidó tagjai, de csak olyanok, akik megfelelnek az 1939 : IV. t.-c. 4. §-ának második bekezdésében megszabott különleges feltételeknek. Az 1939 : IV. t.-c. 4. §-a második bekezdésének az a rendelkezése azonban, hogy zsidót csak akkor lehet törvényhatósági bizottsági tagnak megválasztani, ha megfelel az idézett bekezdésben megállapított különleges feltételeknek, a dolog természeténél fogva csak a jövőben megtartandó választások alkalmával érvényesülhet. Eddig az időpontig tehát a törvényhatósági bizottságoknak — a már megszerzett tagság jogán — olyan zsidó tagjai is lehetnek, akik nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény a zsidóknak törvényhatósági bizottsági taggá választhatóságára előír. E tekintetben nem is kellene rendelkezni, ha nem merült volna fel a szükségessége annak, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok megbízatását meghosszabbítsuk, mert hiszen akkor az előbb említett rendelkezése az 1939 : IV. törvénycikknek az ez évben esedékes választásoknál részben már érvényesülne is. Minthogy azonban a kormány a törvényhatósági bizottsági tagok meghosszabbítása iránt kénytelen a törvényhozáshoz előterjesztést tenni, a jelen törvényjavaslat 1. §-ának rendelkezése kizárná az 1939 : IV. törvénycikk szabályainak érvényesülését. Ez nemcsak visszás volna, hanem mondhatni, a törvényhozás sajátmagával kerülne ellentétbe azáltal, hogy még meg is hosszabbítaná olyan zsidó törvényhatósági bizottsági tagok megbízatását, akik az 1939 : IV. törvénycikk értelmében ma már nem volnának megválaszthatok. Indokolt tehát, hogy azokra a zsidókra vonatkozóan, akikre ez az előbbi eset fennáll, kimondjuk tagságuk megszűnését. Ilyen értelemben rendelkezik a javaslat 2. §-ának (i) bekezdése. A törvényhatósági bizottsági tagságoknak a most említett rendelkezés következtében szükséges felülvizsgálása különleges eljárási szabályok megállapítását teszi szükségessé abból a szempontból hogy ez a felülvizsgálás a legsimábban és minden zaklatásszerű jelenségtől mentesen foganatosíttassék. Ezeknek az eljárási szabályoknak a megállapítására ad a belügyminiszternek felhatalmazást a 2. §. (3) bekezdése. A javaslat 3. §-ával kapcsolatban az alábbiakat van szerencsém előadni. Tudvalévő, hogy az 1929: XXX. törvénycikk rendelkezései értelmében a törvényhatósági bizottságoknak az összes választók közül választott tagjait öt évenkint tíz évre, a legtöbbadófizető és érdekképviseleti tagokat pedig, úgyszintén a póttagokat is öt évenkint választják. A törvény tehát a törvényhatósági bizottságok újjáalakítása tekintetében egy öt éves fordulót rendszeresít. Ennek az 17*
