Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-20. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1937/38. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1937:XI. t.-c.) az 1937/38:I. félév végén mutatkozó eltérésekről

20. szám. 79 Indokolások és megjegyzések: 1. tétel. Az 1937 : XII. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a váltópénzszükségletnek megfelelően újabb 1-5 millió drb. kétpengős és 4 millió drb. egypengős érme kiverését kellett elrendelni és gondoskodni kellett a Szent István király halálának 900 éves évfordulója alkalmából kiverendő 600.000 drb. ötpengős ezüst emlékpénzérme kiveréséhez még szükséges ezüst beszerzéséről. A hiteltúllépést e cím »A pénzverő és melléküzemei bevételei« rovatán megfelelő bevételi többlet ellensúlyozza. 2. tétel. Nevezett szövetkezet oly veszteségeinek fedezetére fizettetett ki, melyek abból állottak elő, hogy a vidéki tagszövetkezeteknek a falusi gazdaközönséggel szemben az 1934. december hó 31-én fennállott egyes követelései behajthatatlanoknak bizonyultak. Ezeknek a veszteségeknek részbeni fedezésére az államkicstár átengedte a tulajdonában lévő Hangya üzletrészek osztalékát s így ezt a kiadást e költségvetési cím keretében elszámolt azonos összegű előirányzat nélküli rendkívüli bevétel ellensúlyozza. 3. tétel. Az intézet fejlesztésére az ipar és a közszállítások szempontjából egyaránt szükség van. E célból az intézeti székházon az átalakítási munkálatokat és egy emelet ráépítését haladék nélkül meg kellett kezdeni. 4. tétel. A kis- és középipari üzemek rövidlejáratú kölcsöneinek indokolt esetben középlejáratú kölcsönökké való átalakítása céljából az Iparosok Országos Központi Szövetkezete — megfelelő feltételek mellett — kölcsönöket folyósít. E hitelműveletek előmozdítására 500.000 P utalványoztatott s ez az összeg egyben e hitelműveletek veszteségi tartalékául szolgál. 5. tétel. Az utalványozott összeg a jóminőségű árukat előállító kisebb, tőkében szegény háziipari vállalatok kiviteli tevékenységének folytonosságát van hivatva biztosítani. 6. tétel. Az új repülőtér a forgalomnak csak az 1936/37. költségvetési év végén adatott át s így a végzett repülőtér építési munkálatokra vonatkozó számlák jelentős része — a felülvizsgálat megtörténte és annak eredményéhez képest — már csak az 1937/38. évben volt kiegyenlíthető. Ezenkívül egyes munkálatok elvégzése is a folyó évre maradt, tehát azok költségeit is e számadási évben kellett kifizetni. Megjegyzendő, hogy az építési költségeket az előző évi költségvetés előirányozta, a repülőteret azonban az azóta szerzett tapasztalatok alapján felmerült szükségletek folytán az előirányzáshoz alapulvett elgondolásnál nagyobb keretben kellett megépíteni. 7. tétel. A székház a hivatalra háruló teendők szaporodása és ezzel kapcsolatban a hivatal személyzeti létszámának emelkedése folytán annyira szűknek bizonyult, hogy a szolgálatot a hivatalnál akadálytalanul ellátni már nem lehet. Ezért a székház bővítése múlhatatlanul szükségessé vált.