Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

19. szám. 71 értelmében pedig ezer pengőt meghaladó részletügyletből eredő vételárkövetelésekre nézve az illetékességet okiratban sem lehet kikötni. Minthogy azonban a felek választott bíróság iránti szerződésben is megállapodhatnak s a választott bíróság tárgyalásának helyéül a vevő lakóhelyétől távoleső helyet is kiköthetnek, jogunknak erre vonatkozóan fennálló szabályait szükségesnek látszik a részletügyletekre nézve akként módosítani, hogy azok a Pp. rendelkezéseivel mindenképpen összhangban legyenek. Ez okból a javaslat 10. §-a kényszerítő szabály erejével semmisnek mondja az olyan választott bíróság iránti szerződést, amelyben nem kötötték ki, hogy a tárgyalást nem a vevő lakóhelyén vagy a vevő lakóhelye szerint illetékes kir. járásbíróság székhelyén kell tartani. A rendelkezés következtében, ha ilyen kikötés elmaradt, a választott bíróság iránti szerződés teljes egészében érvényét veszti. A 11. §-hoz. A javaslat azt a rendelkezést, hogy a vevő az áru átvétele előtt az ügylettől nyolc nap alatt visszaléphet anélkül, hogy őt a szerződés alapján bármilyen kötelezettség terhelné (3. §.), kiterjeszti nemcsak a mezőgazdasági gép, varrógép és kerékpár, hanem bármely áru vétele iránt kötött részletügyletre is, ha a vételár háromszáz pengő összeget meg nem halad. A javaslat ugyan a visszalépési jog tekintetében általában csak egyes áruk részletügyleteire vonatkozóan rendelkezik, szükségesnek látszik azonban ezt a nyolc napos visszalépési jogot kisebb ügyleteknél a vevő érdekében mindenféle árurészletügyletre nézve biztosítani, hogy a rábeszélésre vagy meggondolatlanul kötött ügyletek következményeitől a vevő szabadulhasson. A rendelkezésnek határt szab, hogy a visszalépési jogot csak az áru átvétele előtt és csak nyolcnapos határidő alatt lehet gyakorolni, az eladó tehát az äru atau-äsa vagy a határidő letelte után a megkötött ügylet tekintetében már nem marad kétségben. Ha a választott bíróság a vevő lakóhelyétől vagy a lakóhelye szerint illetékes kir. járásbíróság székhelyétől távolfekvő helyen tárgyal, ez bármely részletügylet esetében is indokolatlan terhet jelenthet a vevőre, ez okból az ilyen kikötést a javaslat bármely részletügyletből eredő vitás ügyre alkalmazni rendeli. A 12. §-hoz. A javaslat 4. §-a szerint, ha a részletfizetésre eladott áru vételára ötszáz pengő vagy ennél kevesebb, tilos a vételár fejében vagy annak fedezetére váltót venni. Ügyszintén tilos a vett váltót a javaslat 3. §-ában megállapított nyolc napos határidő eltelte előtt vagy a visszalépési jognak kellő időben gyakorlása esetében forgatmány útján vagy más módon átruházni. A váltóvételi, illetőleg forgatási tilalomhoz a javaslat büntetőjogi következményeket is fűz. A tilalom megszegése a javaslat 12. §-a szerint vétség és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A 13. §-hoz. A gyakorlatban kételyek merülhetnek fel, hogy a törvény alkalmazása szempontjából milyen gépeket kell mezőgazdasági gépek alatt érteni. A javaslat 13. §-a a földművelésügyi minisztert hatalmazza fel, hogy az érdekelt miniszterekkel ezt a kérdést rendelettel szabályozza. A Iá. §-hoz. E §. a törvény hatálybaléptetésének napját állapítja meg. Budapest, 1939. évi június hó 19. napján. Tasnádi Nagy András s. k., m. kir. igazságügy miniszter.