Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

19. szám. 68 Kártalanítás. A szerződés hatálytalanítása vagy a felek valamelyikének elállása következtében egymással szemben támasztható kárigényre vonatkozóan magánjogunk különleges szabályt nem tartalmaz. Elvileg azonban a bíróság adott esetben a tulajdonjog fenntartásával eladott ingóknak a esődbe befolyt értéke iránt folytatott visszakövetelési perben kimondotta, hogy a már megfizetett vételárrészlet az eziránt támasztott viszontkereset folytán megítélendő ugyan, de ebbe a használati díjat és az értékcsökkenést be kell számítani (Polgárijogi Határozatok Tára 366.). Elvileg tehát a bírói gyakorlat szerint az áru visszaadása esetében használati díjat és az értékcsökkenésnek megfelelő megtérítést kell fizetni. Választott bíróság illetékességének kikötése vitás ügyekben. Mai jogunk szerint a részletügyletből származó követelésre nézve a vevővel szemben sem a szerződés teljesítése helyének, sem pedig a kereskedő vagy iparos telephelye bíróságának illetékessége nem állapítható meg és ha az áru teljes vételára ezer pengőt meg nem halad, részletügyletből eredő követelésre nézve az illetékességet a vevővel szemben okiratban sem lehet kikötni (Pp. 29., 31., 45. §., 49.000/1930. I. M. számú rendelet 2. §-ának 2. pontja), nincs azonban akadálya, hogy a felek választott bírósági szerződést kössenek s a választott bíróság tanácskozásának és ülésezésének helyéül az alperes lakóhelyétől különböző helyet kikössenek. Árurészlet ügyletből eredő vitás ügyekben az eljárásra egyebekben a Pp. szabályai irányadók. Mai jogunknak az árurészletügyletre vonatkozó módosítandó szabályai. ^ II. Mai jogunk itt vázolt szabályai sok tekintetben nem nyújtanak kellő védelmet a gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben levő, részletre vásárló vevőközönség részére, mely gyakran kényszerítve van, létfenntartása érdekében is, hogy egyes felszerelési tárgyakat részletfizetés mellett szerezzen meg. Ebből a szempontból különösen figyelmet érdemel, hogy a mai jog szerint a részletügylet iránt szerződő felek az ügyleti feltételeket szabadon állapíthatják meg, az eladó kötbért köthet ki, váltót vehet, a részletfizetési kedvezménynek késedelem esetére azonnali megszüntetését és a vételárnak teljes összegben megfizetését kötheti ki. Kikötheti ezenfelül a tulajdonjog fenntartását, késedelem esetére a már kifizetett részletek elvesztését s az azonnali átadást, amelynek jogi következményéül kikötheti, hogy a vevő köteles az árut visszaadni s elveszti a már megfizetett részleteket, esetleg még kártérítésre is kötelezhető, ha a megfizetett részletekből az eladó kára nem térül meg. Az eladónak mai jogunk szerint jogában van a tulajdonjog fenntartásával eladott árut a vevőnél követelésének behajtása végett lefoglaltatni és elárvereztetni, sőt az árut az árverésen mint árverési vevő megszerezni s e mellett az árverési vételár levonása után fennmaradó vételárat és a költségeket is követelni. Ezenfelül olyan választott bírósági eljárást is ki lehet kötni, amelynek értelmében a vevő lakóhelyétől távolfekvő helyen ülésező választott bíróság döntsön a részletügyletből eredő vitás jogi kérdésben. Bármennyire védi is fennálló jogunk az adóst a kizsákmányoló ügyletekkel szemben, mégis szükségesnek látszik a kérdés szabályozása annál is inkább, mert a szabályozás hiányát már több oldalról, mégpedig a hatóságok is, panasz tárgyává tették. A javaslat a mai jog szabályaitól eltérően, a legégetőbben szükséges kérdéseket szabályozza a szerződő felek és a gazdasági forgalom érdekének szemelőtt tartásával.