Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

58 19. szám. a kötelezettségének eleget nem tett, a vevő meg tag adhat j a a fizetést. Visszalépés az áru átvétele előtt. 3. §. A vevő az áru átvétele előtt az ügylettől visszaléphet anélkül, hogy őt a szerződéskötés alapján bármilyen kötelezettség terhelné, ha a visszalépésről szóló értesítést az eladó címére a szerződés megkötésétől számított nyolc nap alatt ajánlott levélben postára adja. Váltóvételi és forgatási tilalom. 4. §. Ha a vételár ötszáz pengő vagy ennél kevesebb, a vételár fejében vagy annak fedezetére váltót venni tilos. A váltó vételi tilalom nem terjed ki olyan váltóra, amelynek összege és lejárata megfelel a vételárrészletek öszszege és lejárata tekintetében fennálló megállapodásnak és amelyben fizetési helyül, külön fizetési hely megjelölése hiányában pedig az intéz vényezett lakóhelyéül vagy telephelyül a vevő lakóhelyét vagy a lakóhely szerint illetékes kir. járásbíróság székhelyét jelölték ki. Az előbbi bekezdésben meghatározott váltót tilos a visszalépésre megszabott nyolc napos határidő eltelte előtt vagy a visszalépési jognak kellő idejű gyakorlása (3. §.) esetében bármikor forgatmány útján vagy más módon átruházni. Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján harmadik jóhiszemű váltóbirtokos ellen kifogással élni nem lehet. A váltóbirtokos jóhiszeműségét nem rontja le egymagában annak a tudomása, hogy az eladó részletügyletekkel foglalkozik. A tilalom ellenére vett váltót a vevő visszakövetelheti. Ha a váltót az eladó már átruházta, a vevő követelheti, hogy az eladó helyezze bírói letétbe a váltó alapján fizetendő, valamint a költségeknek megfelelő összeget. A vevő a bírói letét kiutalását kérheti, ha a váltót kifizette, vagy ha a váltó alapján a bíróság őt fizetésre kötelezte. Az eladó a már lejárt vételárrészleteknek megfelelő összeg visszatartását kérheti. Kamatmegtérítés részletnek előre fizetése esetében. 5. §. Ha a vevő még le nem járt részletet előre megfizet, az ilyen részletnek a fizetéstől a lejáratig számított, a törvényes kamatlábnak megfelelő kamatát javára kell számítani; az ezzel ellenkező megállapodás érvénytelen. Az eladó elállási joga. 6. §. Az eladó az ügylettől a vevő fizetési késedelme miatt csak akkor állhat el, ha a vevő legalább két vételárrészlet megfizetésével késedelmes és az eladó az elállás jogát erre az esetre írásban kikötötte vagy az árut a tulajdonjog fenntartásával adta el. Az eladó az ellálási jog kikötése nélkül is elállhat az ügylettől, ha a vevő a tulajdonjog fenntartásával eladott árut rongálja vagy az eladó tulajdonjogát egyébként veszélyezteti. Ha az eladó az ügylettől elállni kíván, köteles erről a vevőt előzőleg értesíteni s neki az utólagos teljesítésre vagy a veszélyeztető magatartás megszűntetésére kellő időt engedni. Bármelyik fél elállásának jogi követ• kezményei. 7. §. Elállás esetében mindegyik fél egy idő ben köteles a másiknak azt, amit az ügylet alapján tőle kapott, visszatéríteni s az időközi hasznokat kiadni; különösen köteles az eladó a felvett foglalót és vételárrészleteket időközi kamataikkal együtt visszafizetni, a vevő pedig az árut visszaadni és a használatért járó díjat megfizetni. Az eladó követelheti továbbá az ügyletre fordított kiadásainak s az áru rongálásokozta értékcsökkenésének megtérítését, viszont köteles a vevőnek az árura fordított költekezéseit, amennyiben az áru értéke ezek következtében emelkedett, az áru vissza-