Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-12. Törvényjavaslat a "Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap" létesítéséről

12. szám. 43 előző bekezdésben említett a), e) és f) pont alatt kijelölt bevételi forrásokhoz hasonlóan ugyancsak állandó jellegű bevételi forrást fog jelenteni. A 4. §-hoz. Ennek a §-nak első bekezdése egyrészt az Alapnak — márcsak állandósága következtében is — előreláthatóan legnagyobb jelentőségű bevételi forrásával, a mozgófényképüzemek részéről eladott jegyeket terhelő hozzájárulásból származó bevétellel (3. §. a)), másrészt az időnkint kibocsátott feláras postabélyegek és egyéb alkalmi bélyegek eladásából származó bevétellel (3. §. b)) foglalkozik és ezekre vonatkozó közelebbi rendelkezéseket foglal magában. Az ezekre és különösen az elsősorban említett hozzájárulásra vonatkozó minden rendelkezésnek magában a törvényben való rögzítése azonban nem volna célszerű, mert a rendelkezéseket mondhatni megmerevítené és így azoknak a mindenkori szükséghez való alkalmazkodását megnehezítené. Ezért a törvényjavaslat ezeket a bevételi forrásokat illetően a bevételi forrás szerint illetékes minisztert a bevétel mértékének, lerovása és beszolgáltatása módozatának rendeleti úton való szabályozására hatalmazza fel, úgy azonban, hogy mindezekre nézve az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel előzetesen egyetértsen. A mozgóképüzemek részéről eladott jegyeket terhelő hozzájárulás mértékét illetően, amellyel különben a 3. §. a) pontjához fűzött indokolás már foglalkozott, még csak azt kell megjegyezni, hogy — bár erre a hozzájárulás lerovásának módja tekintetében a miniszterek között folyt tárgyalásokon végleges állásfoglalás még nem történt — mégis a döntés előreláthatóan a bélyegekkel való lerovás mellett lesz és hogy elsőrendű követelmény az, hogy a hozzájárulás lerovásával, valamint annak beszolgáltatásával kapcsolatos igazgatás minél kevesebb költséggel járjon. Természetes az is, hogy ezeknek az igazgatási költségeknek terhét csak a hozzájárulásnak a két Alap közötti megosztása arányában lehet az Alapokra hárítani. A §. második bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy a feláras postabélyegek és egyéb alkalmi bélyegek használatát rendelettel kötelezővé lehessen tenni. E nélkül ugyanis nem érné el a célját a 3. §. b) pontjában foglalt rendelkezés. Az 5. §-hoz. Ez a 9. az Alap igazgatásával foglalkozik és erre a célra Intézőbizottságot rendszeresít. Az Intézőbizottság összeállításában az Alap katonai rendeltetését kell szem előtt tartani, abban a döntő szót a katonai tagok számára kellett biztosítani. Ez magyarázza a §-nak az Intézőbizottság összeállítására vonatkozó ama rendelkezését, amely szerint az a honvéd légierők állományában tartozó három tisztből és a repülés társadalmi népszerűsítését szolgáló Magyar Aero Szövetség két tagjából fog állani. Az Alap országos jelentőségére tekintettel a javaslat az államfőnek tartja fenn az Intézőbizottság tagjainak kinevezését s azok sorából az elnöknek és az elnökhelyettesnek kijelölését s az erre irányuló előterjesztés megtételét — az Alap honvédelmi rendeltetésének megfelelően — a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalja. Egyfelől a honvédelmi, másfelől a pénzügyi érdekek biztosításának szempontja okolja meg a §. harmadik bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, amely az Intézőbizottság érdemi határozatainak végrehajtását a honvédelmi miniszter jóváhagyásához köti. Nem szorul részletesebb megvilágításra az, hogy érdemi határozatoknak minősülnek az Alap bevételeinek felhasználása, tehát az anyagi támogatásoknak hová és milyen összegben való fordítása tárgyában hozott határozatok. A jóváhagyott határozatok alapján történő utalványozás jogát a törvényjavaslat az Intézőbizottság elnökének hatáskörébe utalja, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a megalkotandó ügyviteli szabályzat az elnök elháríthatatlan 6*