Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-12. Törvényjavaslat a "Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap" létesítéséről

12. szám. 41 kitermelni magából, mihelyt erre a szükséges anyagi erőforrások és a megfelelő szervezetek rendelkezésre állanak. A vitorlázó- és sportrepülés terén — szűkös keretek ellenére — eddig is mutatkoztak kiváló magyar eredmények. Ügy ez, mint nem kevésbbé a még a kezdet nehézségeivel küzdő honvéd légierőnek a folyó év tavaszán történt az az emlékezetes haditelj esitménye, amellyel a szlovák repülőerőket megsemmisítette, mind megannyi biztosíték arra,hogy a magyar katona a levegőben való harcban is éppenúgy meg fog felelni a korszerűség kívánalmainak, mint ahogy a múltban megfelelt minden katonai követelménynek. A légierők döntő jelentőségű fontossága és ezért ugrásszerű fejlődése külföldön már régen annak felismerésére vezetett, hogy a szükséges repülőszemélyzet csak akkor biztosítható, ha az egész nemzet a repülés ügye mellé áll. A repülést a serdülő ifjúval kell megkedveltetni, aki azután a különböző kiképzési fokozatokon (modellezés, vitorlázó repülés, motoros repülő kiképzés) átmenve, mint kellően előkészített repülőgépvezető áll a hadsereg rendelkezésére, onnan kiválása után pedig állandóan gyakorlatban maradva, bármely pillanatban a légierők rendelkezésére áll. A honvédség légierejének kiépítése — mint az előttünk álló feladat első része — teljesen az államháztartásra háruló teher. A katonai repülőanyagok, gépek, berendezések beszerzése az állam anyagi erejét annyira lefoglalja, hogy az a munka másik részének, a repülés népszerűsítésének, a repülés előképzésének megvalósítására már alig vehető igénybe. A repülés népszerűsítését, sőt ami ennél még fontosabb, a repülésre magában hajlamot érző rátermett személyeknek a repülésben minél nagyobb számban és oly mértékben való kiképzését, hogy a honvédség ezekben a kiképzett személyekben megtalálhassa a szükséges számú katonai pilótát is, az állam terhén megvalósítani —- a honvédség légiereje kiépítésének, mint elsődleges feladatnak háttérbe szorítása nélkül — lehetetlen. A helyzet eme felismerése volt az oka annak a kormányzati elhatározásnak, amely szerint ezeket a feladatokat társadalmi úton kell megoldani, azok megvalósítására külön alapot kell létesíteni és azt — Kormányzó Ür ö Főméltósága legfelsőbb előzetes hozzájárulásával — »Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap«-nak kell elnevezni. Az Alap állami támogatással és társadalmi adakozással az 1938. év augusztus havában ideiglenes működését meg is kezdte. Annak azonban, hogy az Alap életképessé, működése minél hathatósabbá váljék, nélkülözhetetlen előfeltétele a kellő anyagi megalapozás, mert a kitűzött cél eléréséhez az esetszerű társadalmi adakozás — bár hazafias társadalmunk eddig is elismerésre méltó áldozatkészségről tett tanúságot •—• korántsem elegendő, az Alap életképességét tehát állandó jellegű közszolgáltatásszerű hozzájárulások igénybevételével kell biztosítani, amihez a törvényhozás elhatározása szükséges. Ennek megvalósítására irányul a jelen törvényjavaslat. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Ez a §. az Alap rendeltetésének a repülőképzés minél hathatósabb előmozdításában való megjelölése mellett — az általános indokolásban már említetteknek megfelelően —• az Alapnak törvényhozási úton való megteremtését jelenti ki s az Alapot •— az ország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós Ö Főméltósága iránti hála és hódolat kifejezéséül — az ő nevéről nevezi el. Képv. iromány. 1939—1944. I. [kötet, 6