Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-8. Törvényjavaslat a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről

8. szám. 25 téséről. Helytelen volna az, ha a Kárpátalja önkormányzatáról szóló törvényjavaslatnak országgyűlési tárgyalásában nem vennének részt a jelen törvényjavaslat 2. §-a értelmében meghívott országgyűlési képviselők, mint akik elsősorban hivatottak arra, hogy az önkormányzat kérdésében állást foglaljanak. Ezért a Kárpátalja önkormányzatáról szóló törvényjavaslat országgyűlési tárgyalására csak az említett országgyűlési képviselőknek a képviselőházba meghívása után kerülhet sor. A 7. és a 8. §-lioz. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről szóló 1938: XXXIV. törvénycikkre vonatkozó törvényjavaslat indokolásában (az 1.935—1940. évi országgyűlés irományai 682. szám, 6. oldal) kifejtetteknek megfelelően a visszacsatolt Kárpátalja területe tekintetében is számot kell vetni azzal, hogy a több mint húsz éven át- idegen uralom alatt állott területnek és népének az anyaország alkotmányos életébe, közigazgatási szervezetébe, igazságszolgáltatásába, közgazdaságába és általában egész jogrendjébe való zavartalan visszaillesztése csak folyamatosan mehet végbe, és, hogy — az államháztartás vitelére és az állami pénzügyek zavartalan menetére vonatkozó rendelkezéseket is ideértve — egymást követő és szervesen egymásba kapcsolódó olyan szabályozás és intézkedések szükségesek, amelyekről való gondoskodást a kormányra kell bízni még akkor is, ha jogrendszerünk szerint hasonló kérdésekben különben a törvényhozás lenne hivatott rendelkezni. Csak így lehet a visszacsatolás következtében a legkülönbözőbb jogterületeken s a legváltozatosabb életviszonyok körében felmerülő kérdéseknek a lehető leggyorsabb megoldását kielégítően biztosítani és a törvényhozás munkáját a jövőre nézve ezekben a kérdésekben szilárdan megalapozni. Ezeknek a rendelkezéseknek a megtétele során azonban a m. kir. kormány természetesen mindenkor számot fog vetni a törvényhozásnak a kárpátaljai önkormányzat megvalósítására irányuló szándékával. Amint erre már a jelen törvényjavaslat általános indokolásában is rámutattam, a kárpátaljai területeknek honvédségünk részéről való birtokbavételétől számított hosszabb idő eltelte következtében nem lehetett elkerülni azt, hogy a m. kir. kormány a törvényhozástól kapott felhatalmazás hiányában is megtegye az előbbi bekezdésben tárgyalt körben szükségesnek mutatkozó halaszthatatlan rendelkezéseket és intézkedéseket. Idetartoznak egyfelől a birtokbavétellel kapcsolatos katonai intézkedések, másfelől azok a további rendelkezések és intézkedések, amelyek a kárpátaljai területek közigazgatásának megszervezését és jogrendszerének egyéb vonatkozásokban is a magyar állam jogrendszerével összehangbahozatalát szolgálták. Az utóbb említett rendeletekről a m. kir. kormány külön tesz jelentést az országgyűlésnek. A minisztérium a felmerült szükségnek megfelelően tett ezekhez a rendelkezésekhez és intézkedésekhez kéri a törvényhozás utólagos jóváhagyását. Mindezek a rendelkezések és intézkedések azoknak a tapasztalatoknak és annak a jogszabályalkotásnak nyomán haladtak, amelyeket am. kir. kormány az 1938. évi november havában Magyarországhoz visszatért felvidéki területek visszacsatolása során szerzett, illetőleg, amelyeket a m. kir. kormány ezeknek a területeknek a visszacsatolása során tett meg, egyúttal azonban nem tévesztették szem elől Kárpátalja önkormányzata megvalósításának gondolatát sem. A 9. §-hoz. Ez a §. a szokásos hatálybaléptető rendelkezést tartalmazza. Budapest, 1939. évi június hó 19-én. gr. Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. Képv. iromány. 1939—1944. I. kötet. 4