Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-8. Törvényjavaslat a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről

22 8. szám. területek visszacsatolásáról. Az országgyűlésnek más sürgős törvényhozási feladatokkal elfoglaltsága mellett ennek a törvényjavaslatnak a korábbi országgyűlés elé terjesztését azért is helyénvalónak mutatkozott mellőzni, mert már az országgyűlés feloszlatását megelőző hetekben számot kellett vetni azzal, hogy az országgyűlés működésének megszűnésére előreláthatóan rövid idő alatt sor fog kerülni és így alkotmányos szempontból megfelelőbbnek látszott, hogy a kárpátaljai területek visszacsatolása kérdésében az időközben megtartott új képviselőválasztások alapján összeült új országgyűlés határozzon. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Ebben a §-ban a minisztérium részére az országgyűlés jóváhagyását kérem azokhoz a külpolitikai és belpolitikai szempontból egyaránt nagyjelentőségű intézkedésekhez, amelyeknek eredménye a kárpátaljai területeknek a magyar állam területéhez visszatérése volt. Az általános indokolásban idézett annak a bejelentésemnek megfelelően, amelyet az 1939. évi március hó 16. napján az országgyűlés képviselőházában és utóbb a felsőházban tettem, az előbbi bekezdésben megjelölt intézkedésekkel következetesen és céltudatosan kívántuk szolgálni az anyaországhoz visszacsatolását annak a kárpátaljai területnek, amelyhez Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek és amely ezer éven át Magyarországhoz tartozott. Alkotmányunk értelmében azonban a visszacsatolás kimondására és így a visszacsatolt területeknek az anyaországgal véglegesen való egyesítésére a törvényhozás hivatott. Az 1. §. utolsó mondata ennek a közjogi követelménynek felel meg. A 2. §-hoz. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről szóló 1938 : XXXIV. törvénycikkre vonatkozó törvényjavaslat indokolásában (az 1935—1940. évi országgyűlés 682. számú irománya 5. oldal), továbbá a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. év június hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába meghívásáról a most egybegyűlt országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat indokolásában kifejtetteknek megfelelően elkerülhetetlen volt, hogy az említett törvény, illetőleg törvényjavaslat különleges módon gondoskodjék arról, hogy a visszacsatolt felvidéki területek népe a magyar állam törvényhozásában haladéktalanul résztvehessen. Kimondotta nevezetesen az 1938 : XXXIV. t.-c. 2. §-a — az 1926 : XXII. t.-c. 23. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagok számának ugyané törvény 3. §-a értelmében negyvenről negyvennégyre felemelése mellett — azt, hogy a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül a törvény erejénél fogva mint országgyűlési képviselők az 1935. év április havának 27. napjára összehívott magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés, mindkét házának határozatával, az országgyűlés képviselőházába meghív. Az 1939. évi május hó 4. napján időközben feloszlatott országgyűlés a törvény rendelkezése alapján dr. vitéz Imrédy Béla akkori miniszterelnök indítványára az előbb megjelöltek sorából tizenhét országgyűlési képviselőt hívott meg a képviselőházba. A most egybegyűlt országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban ugyancsak az 1938: XXXIV. t.-c. 2. §-ában felsoroltak és ezeken felül a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorrá, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselővé megválasztottak után a magyar pártok lajstromain pótképviselővé meg-