Képviselőházi irományok, 1935. XIII. kötet • 712-764., X-XV. sz.

Irományszámok - 1935-735. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése az 1921:III. t.-c. 5. §-ába ütköző sajtó útján elkövetett vétséggel gyanúsított Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

34 735. szám. 735. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése az 1921:111. t.-c. 5. §-ába ütköző sajtó útján elkövetett vétséggel gyanúsított Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 11.388/1938. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 9.972/2—1938. számú megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Magyarság« című politikai napilap 1938. évi augusztus hó 23. napján kiadott 188. számában megjelent »Hubay Kálmán, Málnási Ödön és Kerekes Béla háromezer főnyi tömeg előtt ismertették Pécsett a hungarista célkitűzéseket« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Magyarországot a pártpolitikai tusakodás, marakodás, a felelőtlen, ötévenkénti ígérgetés, a,, vakulj magyar!" elvének alkalmazása juttatta a trianoni siralomvölgybe — mondotta Málnási Ödön. — Addig a trianoni fertőből nem tudjuk kiemelni Magyarországot, amíg a Hungarista Mozgalom győzelmével a nemzetemésztő pártoskodásnak véget nem vetünk. Totális háborút csak olyan nemzet tud sikeresen megvívni, amely nem a felriasztás órájában kezdi meg a lelkek egységbeforrasztását, hanem a történelmi teljesítményt megelőző időszakban totalizálja magát. És a háborús vezetés iránt a nemzettől bizalmat nem várhatunk addig, amíg az államvezetés iránt már az utolsó békeidőben sincs bizalom. A Hungarista Mozgalom a hatalom birtokában elsősorban az államvezetés iránti feltétlen bizalmat fogja biztosítani. Addig nem nyugszunk, míg a magyar agrárproletárokat és munkásokat a hazával érdekközösségbe nem hozzuk. Tiszteljük a magántulajdont, ezért elsősorban a tömegeket részesítjük belőle, hogy mindenki hősként védelmezhesse magántulajdonát. A parasztnak telepes kishitbizományt adunk, amelyet nem lehet elbankszterolni, a munkásnak pedig az üzem részvényállományának harmadát, hogy ezután ne érezze magát idegenül a gyárban.« »A zsidókérdés nálunk szerves összefüggésben van a monopolkapitalizmus kérdésével, éppen ezért csak 100 százalékos és nem 20 százalékos módon oldható meg. A 920-as évek egyéni