Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

691. szám. 85 körébe tartozó ügyekben közvetlenül az államfőnek tett előterjesztéseit, valamint nagyobb jelentőségű intézkedéseit előzetesen közli a honvédelmi miniszterrel. (T) A vezérkar főnökének hatáskörébe tartózik a honvédség háború esetére való alkalmazásának előkészítése és a hadműveleti tervek megalkotása. A vezérkar főnökének hatáskörébe tartozik továbbá a javaslattétel az országnak a honvédelemre való megszervezése kérdésében s ebből a hatásköréből kifolyólag közvetlenül érintkezik bármely miniszterrel. (s) A vezérkar főnökét az államfő a honvédelmi minisztec ellenjegyzésével nevezi ki és menti fel. (9) A vezérkar főnöke közvetlenül az államfőnek van alárendelve. A vezérkar főnöke a hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül az államfőnek tett előterjesztéseit előzetesen, nagyobb jelentőségű intézkedéseit pedig egyidejűen közli a honvédelmi miniszterrel. (10) A vezérkar főnöke szolgálati állása alapján tagja az országgyűlés felsőházának. (11) Háború esetére a fővezérlet, a főparancsnoki tiszt gyakorlása, valamint a vezérkar főnökének feladata és hatásköre felől az államfő külön rendelkezik. (12) Az államfő a honvédség főparancsnokát a vezérkar főnöke tennivalóinak ellátásával, viszont a vezérkar főnökét a főparancsnok tennivalóinak ellátásával megbízhatja. A tiszti, lelkészi és tisztviselői karra vonatkozó általános rendelkezések. 18. §. (1) A honvédség tiszti, lelkészi és tisztviselői kara hivatásos és nemhivatásos állományból áll. (2) A hivatásos katonaállományú tiszteket az erre a célra rendelt tisztképző főiskolákon és egyéb intézetekben vagy tanfolyamokon képezik ki. A hivatásos nemkatonaállományú tiszti, lelkészi és tisztviselői karok kiegészítését külön rendelkezések szabályozzák, (3) A tisztképző főiskolák és intézetek évfolyamainak (osztályainak) számát, a korszerű kiképzés követelményeinek megfelelően, a honvédelmi miniszter állapítja meg. (4) A nemhivatásos tiszti, lelkészi és tisztviselői kar tagjainak a tényleges szolgálat alatt való kiképzését külön rendelkezések szabályozzák. (5) A honvédség tisztjeit és lelkészeit minden állománycsoportban és rendfokozatban, tisztviselőit pedig a VII. rangosztálytól kezdődően az államfő nevezi ki. A honvédség tisztviselőit a VIII. rangosztályig bezárólag a honvédelmi miniszter nevezi ki. (6) A honvédség tisztjei, lelkészei és tisztviselői kérhetik rendfokozatukról való lemondásuk elfogadását. E kérelem felől a honvédelmi miniszter dönt. A lemondás elfogadása csak akkor tagadható meg, ha a folyamodó ellen katonai bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy ha a folyamodó tiszt (tisztjelölt) ellen megindított becsületügyi eljárás a végtárgyalás, megnyitásáig, avagy ha a folyamodó lelkész vagy honvéd tisztviselő (tiszt viselő jelölt) ellen elrendelt fegyelmi bizottsági eljárás a másodfokú bizottsági tárgyalás megnyitásáig jutott. (7) A rendfokozatról való lemondás elfogadása a lemondót a jelen törvény szerint még reá háruló rendes szolgálati kötelezettsége és külön tényleges szolgálati kötelezettsége alól nem mentesíti. Ezek alól a kötelezettségek alól az sem mentesül, aki rendfokozatát katonai bűnvádi, becsületügyi, fegyelmi vagy közigazgatási úton veszti el. (») A honvédség hivatásos tisztjei, lelkészei és tisztviselői, amennyiben tényleges szolgálati kötelezettségüknek — ideértve a külön tényleges szolgálati kötelezettséget is — már eleget tettek, kérelmükre szolgálaton kívüli viszonyba (21. § (10) bek.) helyezhetők át. A nyugállományba helyezés tekintetében a katonai ellátási törvény rendelkezései irányadók.