Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

80 691. alá tartozó hatóságok, hivatalok, üze­mek és egyéb intézmények feladatai­kat háború esetén és minden más a honvédelem érdekében fokozottabb erő­kifejtést igénylő rendkívüli helyzetben (a szükséghez képest csökkentett lét­számmal is) zavartalanul ellássák. Kü­lönösen köteles evégből mindegyik mi­niszter a fentemlített szerveknek a rendkívüli helyzet esetére szóló mű­ködési tervét már béke idején meg­állapítani. (2) Az (1) bekezdésben említett elő­készületek állásáról a Legfelső Hon­védelmi Tanács a minisztertől bármikor tájékoztatást kérhet s a szükséghez képest az előkészületek kiegészítését, illetőleg módosítását kívánhatja. Honvédelmi érdekű ren­delkezések közszolgálati alkalmazottak tekinteté­ben. 5. §. (1) A hatóságok, közhivatalok, közüzemek és egyéb közintézmények vezetői a jelen törvényen alapuló hon­védelmi érdekű tennivalók ellátásával csakis olyan alkalmazottakat bízhat­nak meg, akik mind szakképzettség, mind szorgalom tekintetében erre első­sorban alkalmasak. Az olyan alkal­mazottakat, akik az említett tenni­valókat nem kellően látják el, haladék­talanul más beosztásba kell helyezni. (2) Közszolgálati alkalmazott fegyelmi ügyének elbírálásában súlyosbító körül­ményként kell figyelembe venni, ha a fegyelmi vétséget a honvédelemmel összefüggő hivatali kötelességei köré­ben követte el. A közszolgálati alkal­mazottakra vonatkozó különleges bün­tető rendelkezéseket a 191—-194. §-ok tartalmazzák. (3) Közszolgálati alkalmazottak kivé­teles hatalom igénybevételének idején (141. §.) felettes hatóságuk rkndelr kezese alapján állásukban — tekintet nélkül azokra a szabályokra, amelyek a nyugdíjazásra, illetőleg a hivatali állásról való lemondásra egyébként fennállanak — visszatarthatok. szám. * (4) A jelen §-nak a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelke­zései a hivatalos megbízatásban vagy a hatósággal szemben egyéb szolgálati vagy szerződéses alkalmazotti viszony­ban álló személyekre nézve is meg­felelően irányadók. Második rész. Leventekötelezettség. A 1 e v en t e k é p z é s célja és anyaga. 6. §. (1) A leventeképzésnek — amely a magyar ifjúság nevelésének is egyik eszköze — célja az, hogy az ifjúságot a hagyományos magyar katonai eré­nyekben való nevelés útján a haza vé­delmének magasztos feladataira test­ben és lélekben előkészítse. (2) A leventekötelesek nevelését és képzését a honvédelmi miniszter irá­nyítja. A honvédelmi miniszter a le­ventefoglalkoztatás nevelési anyagát a leventeképzés sajátos célja és annak a magyar ifjúság egységes nevelésébe való beillesztése folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. Leventekötelesek. 7. §. (1) Minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek szeptember hó 1. napjától, amelyben tizenkettedik életévét betölti, mindaddig míg tény­leges katonai szolgálatát meg nem kezdi vagy a katonai szolgálatra való alkal­matlanságát végleg meg nem állapít­ják, az alábbi szabályok szerint levente­köteles. A leventekötelezettség általá­ban megszűnik legkésőbb annak az évnek szeptember hó 30. napján, amely­ben az ifjú a huszonharmadik életévét betölti. Ezen az életkoron túl is le­ventekötelesek maradnak tényleges ka­tonai szolgálatra való bevonulásukig azok, akik a tényleges katonai szol­gálat megkezdésére halasztást kaptak. (2) Leventekötelesek az országban lakó azok az ifjak is, akiknek állam­polgársága nem állapítható meg.

Next

/
Thumbnails
Contents