Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-690. Törvényjavaslat az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról

68 690. szám. I. az a munkaadó, aki 1. a munkavállalót azért nem alkalmazza, mert az gyermeknevelési pótlékra volna jogosult vagy ebből az okból elbocsátja vagy elbocsátással fenyegeti; 2. a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos bejelentésben vagy igazolásban valótlan adatot ad elő vagy abból a célból, hogy a törvény értelmében őt terhelő járulékfizetési kötelezettségektől jogosulatlanul mentesüljön, bejelentési kötelezettségét a törvényes határidőben vagy a törvényes szabályok szerint szándékosan nem teljesíti ; 3. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár vagy az illetékes szakmai családpénztár által elrendelt helyszíni vizsgálatot megakadályozza, a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, a vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszínen megtekintését nem engedi meg vagy megakadályozza, avagy a szükséges felvilágosításokat a pénztár közegének nem adja meg; 4. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottságába vagy a szakmai pénztárak igazgatóságába kinevezett alkalmazottját tisztségének betöltésében, a nála tett bejelentés ellenére, megakadályozza; II. az az alkalmazott: aki gyermeknevelési pótlék elnyerése céljából hamis bejelentést tesz vagy hamis igazolást terjeszt elő. Az előző bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás ; a 3. és 4. pontban meghatározott kihágás büntetése pedig hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetés. Budapest, 1938. évi december hó Az első bekezdés 3. és 4. pontja alá eső kihágás büntetése is két hónapig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már büntetve volt és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. A pénzbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Az első bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kihágás. A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. 31. §. Ha a 30. §. alá eső valamely kihágást a vállalat felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. 32. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással kell büntetni a szakmai pénztár igazgatóságának vagy az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelőbizottságának azt a tagját, aki az ügyköre teljesítésében tudomására jutott üzemi vagy üzleti titkot mással jogtalanul közli vagy a maga vagy más javára jogtalanul felhasználja. 33. §. A törvényt fokozatosan, éspedig először a legalább húsz alkalmazottat foglalkoztató vállalatok tekintetében kell hatálybaléptetni. A törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően gondoskodik. . napján. Kunder Antal s. Te, a m. Jcir. iparügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter.