Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-687. Törvényjavaslat a keresetek halmozásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról

687. szám. 47 tevékenységből származik, amely jogo^ sítvány vagy engedély adományozása, illetve megtagadása a hatóságnak sza­bad mérlegeléstől függő joga, d) az a)—c) pontok alá nem eső bár* milyen más személyes tevékenységből származik. (5) Az ellátás korlátozása szempont­jából nem lehet figyelembe venni a) a saját vagyon befektetéséből és annak kezelésével járó tevékenységből származó keresetet, ha az nem esik a (4) bekezdés c) pontjában foglalt ren­delkezés alá, b) a tudományos, irodalmi és mű­vészi tevékenységből származó olyan keresetet, amely nem alapul szolgálati szerződésen vagy állandó munkaviszo­nyon, c) az országgyűlés tagjait e minősé­gükben megillető járandóságokat. 2. §. (1) Ha a nyugdíjasnak az 1. §. (4) bekezdésében meghatározott forrá­sokból származó, egy-egy hónapra eső keresete meghaladja annak az összeg­nek 50%-át, amelyre fizetés (nyug­díjba beszámítható javadalmazás), lakáspénz és családi pótlék fejében együttesen havonkint igénye lenne akkor, ha abban az állásban, amelyből nyugalomba helyezték, még tényleges szolgálatot teljesítene, a többlet ere­jéig a nyugdíját, a nyugdíjpótlékát, a lakáspénzét és a családi pótlékát ideig­lenesen meg kell szüntetni. (2) Ha azonban a keresetnek és az (1) bekezdés szerint csökkentett, vagy változatlanul megmaradó nyugdíjnak, nyugdíjpótléknak és lakáspénznek együttes összege meghaladja annak a nyugdíjnak és lakáspénznek együttes összegét, amely a negyven évi szolgálati idő után nyugalomba helyezett minisz­ternek járna, az ellátást olyan mérték­ben kell tovább csökkenteni, illetőleg csökkenteni, hogy ennek és a keresetnek együttes összege az előbb említett mi­niszteri ellátás összegét ne haladja meg. 3. §. Ha az özvegynek az 1. §. (4) bekezdésében meghatározott források­ból származó keresete van, és ha a kere­setnek egy hónapra eső összege több, mint az özvegyi nyugdíj, nyugdíjpót­lék és lakáspénz együttes összegének 50%-a, az özvegyi nyugdíj, a nyugdíj­pótlék és a lakáspénz egy hónapra eső összegéből az 50%-on felüli többletnek megfelelő részt ideiglenesen meg kell szüntetni. 4. §. (1) A 2. §-ban meghatározott intézkedéssel a nyugdíjat és a nyugdíj­pótlékot csak olyan mértékben lehet csökkenteni, hogy főiskolai képzett­ségű nyugdíjasnál a nyugdíj, a nyugdíj­pótlék és a kereset együttes összege 400 pengőnél, kisebb képzettségű nyug­díjasnál pedig 300 pengőnél kevesebb ne legyen. (a). A 3. §-ban meghatározott intéz­kedéssel az özvegyi nyugdíjat és a nyugdíjpótlékot csak olyan mértékben lehet csökkenteni, hogy főiskolai kép­zettségű alkalmazott özvegyénél az Özvegyi nyugdíj, a nyugdíjpótlék és a kereset együttes összege 300 pengőnél, kisebb képzettségű alkalmazott özve­gyénél pedig 200 pengőnél kevesebb ne legyen. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben meg­határozott legkisebb összegeket 10%­kal emelni kell minden olyan gyermek után, aki az állami alkalmazottak csa­ládi pótlékára, illetőleg gyermekeik­nek nevelési járulékára vonatkozó jog­szabályokban meghatározott életkort még nem töltötte be és akit az említett jogszabályok szerint ellátatlannak kell tekinteni. 5. §. (1) A jelen fejezetben foglaltak alapján a nyugdíjnak, özvegyi nyug­díjnak, nyugdíjpótléknak, lakáspénz­nek és családi pótléknak teljes vagy részleges megszüntetése csak időleges s az említett járandóságokat újra folyó­sítani kell, amint megszűnt az az ok, amely miatt azokat egészen vagy rész­ben meg kellett szüntetni. (2) A jelen fejezet hatálya alá tar­tozó nyugdíjasok és özvegyek az 1. §. (4) bekezdése alá eső keresetüket az ellátásukat számfejtő hivatalnak be­jelenteni kötelesek. A nyugdíjas, il-

Next

/
Thumbnails
Contents