Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-710. A képviselőház közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló 702. számú törvényjavaslat tárgyában

510 710. szám. A zsidó alkalmazottak számának és illetményeinek az összes alkalmazottak számához és illetményeinek összegéhez viszonyított, az 1938. évi március hó 1. napján fennállott arányszámát a zsidó alkalmazottak javára megváltoztatni nem szabad. A jelen §. értelmében megüresedő helyekre külföldi állampolgárt csak az illetékes miniszter előzttes hozzá­járulásával lehet alkalmazni. Azokat a zsidókat, akik valamely keresz­tény hitfelekezet tagjai, az előző bekezdésekben meghatározott arány­szám tekintetében legalább is annak egynegyed részéig kell •— egyébként egyenlő előfeltételek közt — figyelembe venni. A minisztérium rendeletben rendel­kezhetik arról, hogy a jelen §. alapján megüresedett és nem a vezető állások körébe tartozó állások egy részét csak az erre a célra összeállított hivatalos névjegyzékben feltüntetett jelentkezők sorából szabad betölteni. Ha a gazdasági élet zavartalan me­nete vagy a termelés rendje érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a minisz­térium az illetékes miniszter előterjesz­tésére kivételesen megengedheti azt, hogy különleges szakértelmet kívánó munkakörben zsidó — amennyiben a munkakör ellátására alkalmas nem­zsidó magyar állampolgár rendelke­zésre nem áll — az előző bekezdések­ben meghatározott arányszámon felül és meghatározott időre alkalmazásban maradjon. A jelen §. rendelkezéseit alkalmazni kell a kir. közjegyző, a bírósági végre­hajtó és a szabadalmi ügyvivő alkal­mazottaira. 18. §. A 17. §. rendelkezéseit meg­felelően alkalmazni kell az 5. §. rendel­kezései alá nem eső bármely egyesület­nél (érdekképviseletnél), vagy bár­mily más megjelölésű szerv ezetnél, úgyszintén alapítványnál értelmiségi munkakörben foglalkoztatott tiszt­viselőkre és egyéb alkalmazottakra. Munkásegyesület vagy más munkás­szervezet intézőszervének vagy tiszti­karának tagja, munkaközvetítéssel foglalkozó szervezetnek tisztviselője vagy értelmiségi munkakörben foglal­koztatott egyéb alkalmazottja zsidó nem lehet. Ezeket a rendelkezéseket a 2. §. első bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell. A jelen §. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a szervezetekre és alapítványokra, amelyek kizárólagosan a 10. §. harmadik bekezdésében megha­tározott célokra alakulnak, vagy ilyen célokra állanak fenn és amelyeknek alapszabályaik vagy más szervezeti szabályaik szerint csakis zsidó tagjai lehetnek. 19. §. A 12—16. §-ban a zsidókra megállapított rendelkezéseket meg­felelően kell alkalmazni jogi szemé­lyekre és a társasági jogviszony köré­ben azon az alapon, hogy a vezető, a vezetők többsége, az * igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjainak többsége, illetőleg a tulajdonostársak többsége zsidó. A részletes szabályokat a minisztérium rendeletben állapítja meg. 20. §. Ha a zsidó alkalmazottat a jelen törvény rendelkezései következ­tében kell elbocsátani, a szolgálati viszonyt felmondás útján a törvényes felmondási idő leteltétől számított ha­tállyal meg lehet szüntetni még akkor is, ha a szolgálati szerződés szerint a szolgálati viszony határozott időre szól. Ilyen esetben az alkalmazottat a ja­vadalmazásnak a törvényes felmondási időre eső része, valamint a törvényes végkielégítés illeti meg. Ezt megha­ladó végkielégítés vagy egyéb kártala­nítás az alkalmazottnak nem jár. Ha az alkalmazottnak a szolgálati szerződés vagy az alkalmazottakra irányadó szolgálati szabályzat szerint akár a vállalattól, akár a vállalat elis­mert nyugdíjpénztárától nyugdíjra van igénye, ezt az igényét az elbocsátás nem érinti. Ha a vállalatra, illetőleg a válla­lat elismert nyugdíjpénztárára a jelen törvény alapján elbocsátott alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents