Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről
450 707. szám. ezeknél is csak azzal a megszorítással, hogy kikötötte a birtokrészek összefüggését, amellyel tekintélyes területek mentesültek az átengedésre kötelezési eljárás alól. A törvénynek ezek a rendelkezései módot adtak ugyan arra, hogy az említett, viszonylag kevés számú nagybirtok területe a környező mezőgazdasági népesség — esetleg áttelepítések — számára is megnyittassák, sem a törvény, sem pedig az államháztartás helyzete nem tette azonban lehetővé azt, hogy olyan vidékek földműveseinek a földszükséglete lakóhelyükön vagy áttelepítések révén kielégíttessék, ahol ilyen nagyságú birtokok nincsenek. Az elmondottakkal jórészben meg is világítottam azokat a szempontokat, amelyeketa javaslatom megszerkesztésénél érvényesíteni kívántam. Ahhoz, hogy a telepítési törvény helyesnek bizonyult célkitűzései szélesebb tömegek javára érvényesülhessenek, egyrészt az azonnali készpénzkártalanítási rendszertől kell eltérni és módot adni, hogy az átengedésre kötelezett tulajdonos földje tulajdoni ellenértékét csak megszabott határidő eltelte után igényelhesse, másrészt pedig az átengedési eljárás alá vonható ingatlanok körét kell oly mértékben tágítani, amely mellett lehetővé válik azoknak a földművesrétegeknek a földhözjuttatása is, amelyet a telepítési törvény érvényben levő rendelkezései a vázolt okok miatt lehetővé nem tettek. Törvényjavaslatom ezeket a célokat a jövőben elsősorban kishaszonbérletek, szervezett földbérlő csoportok és földbérlő szövetkezetek fokozottabb létesítésével kívánja biztosítani. Ebbeli törekvésében lényegesen tágítja azoknak az ingatlanoknak a körét, amelyek jövőben a telepítési törvényben szabályozott haszonbérleti átengedési eljárás alá vonhatók. Területi kiterjedésükre tekintet nélkül teljes egészükben teszi a javaslat birtokpolitikai célokra felhasználhatókká azokat a mezőgazdasági ingatlanokat, amelyeket tulajdonosaik egy gazdasági évet meghaladó időn át megműveletlenül hagytak, valamint a javaslatban nem magyar állampolgárok, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és kereskedelmi társaságok tulajdonszerzésére nézve megállapított rendelkezések megszegésével szerzett ingatlanokat. Mezőgazdasági területeik nagyságával emelkedő progresszió mellett 20%-tól 80%-ig terjedő arányban vonja ezeken kívül átengedési eljárás alá a háromszáz kataszteri holdat meghaladó mezőgazdasági területtel bíró azokat az ingatlanokat is, amelyeknek a tulajdonjoga nyilvános számadásra kötelezett vállalatot, általában kereskedelmi társaságot, pénzkölcsön nyújtásával iparszerűen foglalkozó cégbejegyzésre kötelezett vállalatot, abszentistát, nem magyar állampolgárt vagy az 1920: XXXVI. t.-c. 88. §. első bekezdésében megjelölt jogi személyt illet, vagy hitbizományi vagyonhoz tartozik, végül a tulajdonos jellegére tekintet nélkül minden olyan birtokot, amelynek mezőgazdasági területe ötszáz kataszteri holdat meghalad. Azokkal a tulajdonosokkal szemben, akiknek az országban ezerötszáz kataszteri holdat meghaladó mezőgazdasági ingatlanuk van, a javaslat az átengedésre kijelölhető hányad megállapításánál az ország területén levő összes mezőgazdasági ingatlanaik egybeszámolását rendeli el s az egyes birtokrészek területi összefüggését, amelyet a telepítési törvény a hatálya alá eső összes nagyobb ingatlanokra nézve általánosított, csak azokkal a tulajdonosokkal szemben tartja fent, akiknek az országban levő összes mezőgazdasági ingatlanaik területe nem éri el az ezerötszáz kataszteri holdat. A javaslat utóbb említett rendelkezésének a célja, hogy a birtokpolitikai tevékenységgel velejáró terhek elsősorban és fokozottabban a nagyobb kiterjedésű ingatlanok tulajdonosaira háríttassanak. Ezt célozza a javaslatban megállapított progresszió is, amellyel ugyancsak a kisebb mezőgazdasági ingatlanok lehető kímélésére, nagyobbaknál pedig — a már mondottakon kívül — az egyes vidékeinken annyira kívánatos faluképzés megkönnyítésére törekszik. Az igénybevételi
