Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről

707. szám. 441 lamint a (2) bekezdés esetében az örökösödési eljárásra vonatkozó rész­letes szabályokat, úgyszintén a telek­könyvi hatóság eljárását az igazság­ügyminiszter a földmívelésügyi minisz­terrel egyetértve rendélettel állapítja meg. 18. §. (1) Ahhoz, hogy nyilvános számadásra kötelezett vállalat, más kereskedelmi társaság, valamint a kü­lön törvények alapján működő társa­dalombiztosítási intézet, elismert vál­lalati nyugdíjpénztár, vagy biztosító magánvállalat élők közötti jogügylet­tel mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant szerezzen, a földmívelésügyi miniszter csak akkor járulhat hozzá, ha a) a szerző fél a megszerezni kívánt ingatlannak az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §. első bekezdésének 4. pontja alá eső személyek részére, a földmí­velésügyi miniszter hozzájáruló hatá­rozatában megállapított határidő alatt közép-, kis- vagy törpebirtokok alak­jában való eldarabolására vagy ha­szonbérletbe adására kötelezettséget vállal; b) a szerző fél az ingatlant az 1924 : VII. t.-c. 7. §. 2. pontjában megjelölt célra szerzi meg, vagy az illetékes ke­reskedelmi és iparkamara tanúsításá­val igazolja, hogy a megszerezni kívánt ingatlanra kereskedelmi üzlet folyta­tásához szüksége van ; c) a szerzés járuléktartalékok (járu­léktartalékalapok) vagy életbiztosí­tási díjtartalékok elhelyezésének cél­jára szolgál és a szerző fél kötelezett­ééget vállal arra, hogy a megszerzett ingatlannak legalább a felerészét az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §. első bekez­désének 4. pontja alá eső személyek részére — a földmívelésügyi miniszter hozzájáruló határozatában megállapí­tott határidő alatt — kishaszonbér­letbe adja; d) a megszerezni kívánt ingatlan me­zőgazdasági művelésre kevésbé alkal­mas és a szerző fél azt azzal a kötelezett­séggel szerzi meg, hogy a f öldmívelés­ügyi miniszter hozzájáruló határozatá­ban megállapított határidő alatt er­dősíti vagy telkesíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatáro­zott jogi személy az árverésen vagy árverés hatályával magánkézből eladás során szerzett ingatlanát is köteles a szerzéstől számított három év alatt az előbbi bekezdésben felsorolt célokra felhasználni. (3) Nem vonatkoznak a jelen §. ren­delkezései az Országos Földhitelinté­zetre, az Országos Központi Hitelszö­vetkezetre vagy ezek valamelyikének kötelékébe tartozó oly szövetkezetre, mely alapszabályai szerint a mező­gazdaság körébe eső működést fejt ki. 19. §. (1) Minden olyan esetben, amikor az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának helye van, az el­idegenítő jogügylet tudomásulvételét közérdekből akkor is meg lehet tagadni, ha az állam elővásárlási jogát a föld­mívelésügyi miniszter nem gyakorolja. (2) Ha a földmívelésügyi miniszter az árverésen vagy árverés hatályával magánkézből szerzett mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanra az állami elővásárlási jogot nem gyako­rolja, az elővásárlási jog gyakorlása helyett az ennek gyakorlására megálla­pított határidőn belül a szerző felet kötelezheti, hogy az ingatlant az 1920: XXXVI. t.-c. 17. §. első be­kezdésének 4. pontja alá eső személyek részére tovább eladja. A továbbeladási kötelezettséget a szerző féllel szemben nem lehet megállapítani, ha a szerzés az 1928 : XLI. t.-c. 6. §. 2. pontjának első bekezdése alá esik. (3) A továbbeladási kötelezettséget a telekkönyvi hatóság a földmívelés­ügyi miniszter megkeresésére köteles a telekkönyvben feljegyezni. A fel­jegyzésnek az a hatálya, hogy a tovább­eladási kötelezettséget az ingatlan tu­lajdonában utóbb beálló változás nem érinti, ha a szerző féllel szemben is ily kötelezettség megállapításának helye van. {4) A továbbeladási kötelezettséget 56*

Next

/
Thumbnails
Contents