Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről

707. szám. 437 désre kötelezés, a kishaszonbérlet feltételeinek megállapítása, az ingatlan felhasználásának előkészítése, az ingatlan tulajdonának megszerzése, az átengedésre kötelezett kártalanítása, a jelzálogos hitelezők és más érdekeltek biztosítása, a szerződések megkötése, a birtokbavezetés, a birtokszerzők tulajdonszerzése, a kimozdítás és a viszszavásárlás, az ingatlan visszabocsátása, valamint a földmívelésügyi miniszter határozata ellen a kir. ítélőtáblához intézhető panasz tekintetében, — amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből más nem következik — az 1936 : XXVII. törvénycikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, az idézett törvénycikk 16. §-ában szabályozott előzetes megjelölésnek és a 17. §-ában szabályozott tanúsítvány kérésének azonban nincs helye, birtokbavezet esnek pedig már az átengedésre kötelező határozat keltét követő gazdasági évben van helye, ha a határozatot az érdekelteknek július hó 1. napjáig kézbesítették. (3) A 3. §. (3) bekezdése alapján kishaszonbérletek céljára átengedett ingatlanok tulajdonosa -— feltéve, hogy mezőgazdasági ingatlanainak összes területe az ezer kataszteri holdat meg nem haladja — a jelen törvény hatálybalépésétől számított tíz év eltelte után kérheti, hogy az állam az ingatlanokat tulajdonul átvegye. Az állam az ilyen ingatlanokat a kérelem előterjesztésétől számított öt év alatt köteles tulajdonul átvenni, ha a tulajdonos életviszonyait figyelembe véve az ingatlanok tulajdonul átvételét a méltányosság megkívánja. (4) Az 1936 : XXVII. t.-c. 11. §-ának (2) és (3) bekezdését, 14. §-át, 16. §-ának (2) bekezdését és 19. §-át megfelelően alkalmazni kell. Kishaszonbérleteh alakítása haszonbérletbe adott ingatlanokból. 9. §. (1) Ha a tudomásul vétel végett bejelentett haszonbérleti szerződés száz kataszteri holdat meghaladó területre vonatkozik, a haszonbérlőt a szerződés tudomásul vétele esetében kötelezni lehet, hogy a haszonbérletbe vett ingatlan mezőgazdasági művelés alatt álló területének legfeljebb egyharmad részét kishaszonbérletekbe adja. (2) A kishaszonbérletekbe adásra kötelezésnél és a kishaszonbérlet céljára szolgáló terület kijelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes mezőgazdasági művelési ágak egymásközötti arányában ne álljon be oly mértékű változás, mely az okszerű gazdálkodást akadályozza. A kishaszonbérleti szerződések feltételeit a haszonbérleti szerződésnek megfelelően a földmívelésügyi miniszter állapítja meg úgy, hogy a szerződésben kikötött szolgáltatások terhe az ingatlan területére, minőségére, fekvésére, használhatóságára és a rajta levő épületek karbantartási költségeire figyelemmel, az egyes haszonbérlők között arányosan oszoljék meg. A földmívelésügyi miniszter a felek meghallgatása után — érdekeik méltányos figyelembevételével — eltérhet a haszonbérleti szerződésnek azoktól a kikötéseitől, amelyeket a kishaszonbérletekre alkalmazn nem lehet és figyelmen kívül hagyhatja a szerződésnek a haszonbérlőre a szokásosná hátrányosabb azokat a kikötéseit, amelyeknek nyilvánvalóan csak az a céljuk, hogy a törvény rendelkezéseit meghiúsítsák. Ehhez képest a földmívelésügyi miniszter akár a haszonbérlő, akár a kishaszonbérlők kérelmére vagy hivatalból is, a kishaszonbérletek feltételeit, így különösen a kishaszonbérletek haszonbérét is — a szükséghez mérten — a szerződéstől eltérően állapíthatja meg abból a célból, hogy sem a haszonbérlőre, sem pedig a kishaszonbérlőkre méltánytalanul súlyosabb teher ne háruljon. (3) Sem a haszonbérbeadó, sem a haszonbérlő a szerződéstől nem állhat el és a haszonbérleti szerződés módosítását nem kívánhatja amiatt, hogy a haszonbérlőt az (1) bekezdés alapján