Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-706. A képviselőház véderő, közjogi, közoktatási, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a honvédelemről" szóló 691. szám törvényjavaslat tárgyában

360 706. szám. (5) A honvédség tisztjeit és lelkészeit minden állománycsoportban és rendfokozatban, tisztviselőit pedig a VII. rangosztálytól kezdődően az államfő nevezi ki. A honvédség tisztviselőit a VIII. rangosztályig bezárólag a honvédelmi miniszter nevezi ki. (6) A honvédség tisztjei, lelkészei és tisztviselői kérhetik rendfokozatukról való lemondásuk elfogadását. E kérelem felől a honvédelmi miniszter dönt. A lemondás elfogadása csak akkor tagadható meg, ha a folyamodó ellen katonai bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy ha a folyamodó tiszt (tisztjelölt) ellen megindított becsületügyi eljárás a végtárgyalás megnyitásáig, avagy ha a folyamodó lelkész vagy hon véd-tiszt viselő (tiszt viselő jelölt) ellen elrendelt fegyelmi bizottsági eljárás a másodfokú bizottsági tárgyalás megnyitásáig jutott. (7) A rendfokozatról való lemondás elfogadása a lemondót a jelen törvény szerint még reá háruló rendes szolgálati kötelezettsége és külön tényleges szolgálati kötelezettsége alól nem mentesíti. Ezek alól a kötelezettségek alól az sem mentesül, aki rendfokozatát katonai bűnvádi, becsületügyi, fegyelmi vagy közigazgatási úton veszti el. (8) A honvédség hivatásos tisztjei, lelkészei és tisztviselői, amennyiben tényleges szolgálati kötelezettségüknek —- ideértve a külön tényleges szolgálati kötelezettséget is — már eleget tettek, kérelmükre szolgálaton kívüli viszonyba (21. §. (10) bek.) helyezhetők át. A nyugállományba helyezés tekintetében a katonai ellátási törvény rendelkezései irányadók. (9) Tábornokoknak, törzstiszteknek és az ezeknek megfelelő rendfokozatú lelkészeknek és tisztviselőknek szolgálaton kívüli viszonyba helyezését az államfő, —- a tiszti, a lelkészi és a tisztviselői kar többi tagjainak szolgálaton kívüli viszonyba helyezését a honvédelmi miniszter rendeli el. II. Fejezet. A hadkötelezettség. A hadkötelezettség terjedelme és részletezése. 19. §. (1) A hadkötelezettség általános és azt a jelen törvény rendelkezései szerint minden magyar állampolgár férfinak teljesítenie kell. (2) Hadkötelesek az állandóan az ország területén lakó azok a férfiak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg. (3) A hadkötelezettség annak az évnek január hó 1. napjával kezdődik, amelyben a hadköteles a tizennyolcadik életévét betölti és annak az évnek december hó 31. napjáig tart, amelyben a hatvanadik életévét betölti. (i) A hadkötelezettség magában foglalja az állítási kötelezettséget és a szolgálati kötelezettséget. (5) Azok a hadköteles korban levő személyek, akik nem állanak honvédségi szolgálati kötelezettség alatt — tekintet nélkül arra, hogy előzőleg katonai alkalmasságuk szempontjából milyen osztályozást nyertek — mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén és háború idején alkalmasságuknak megfelelő katonai szolgálat teljesítésére a mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés), illetőleg a háború tartamára igénybevehetők. Ezeknek igénybevételét, összeírását, jelentkezését és megvizsgálását a szükséghez képest a honvédelmi miniszter rendeli el. Állítási kötelezettség. 20. §. (1) Az alábbi szabályok szerint minden hadköteles hadképességének (a katonai szolgálatra való alkalmassága fokának) megállapítása céljából a jelen törvény szerint arra hivatott sorozóbizottság vagy vegyes felülvizsgálóbizottság előtt, szükség esetén kórházi vizsgálaton megjelenni köteles (állítási kötelezettség). (2) Azt az állításkötelest, akinek fogyatkozása legfeljebb négy hónapon belül és sebészeti műtét nélkül gyógyítható, polgári kórházba lehet rendelni.