Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-706. A képviselőház véderő, közjogi, közoktatási, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a honvédelemről" szóló 691. szám törvényjavaslat tárgyában
706. szám. 333 különleges követelményeinek figyelembe vétele mellett a hadkötelezettség teljesítésébe való közelebbi bevonását biztosítja. Az öröklött mezei gazdaságok birtokosait és a családfenntartókat megillető kedvezményeket a törvényjavaslat kisebb jelentőségű korszerű újítások mellett fenntartja. Viszont igen szerencsés jutalmazása a nagy gyermekáldásnak a törvényjavaslatnak az az új rendelkezése, amely a három katonát már adott családok negyedik és többi fiainak a póttartalékba helyezését írja elő, valamint az, amely a két katonát már adott családok harmadik fiának fölösszámúként a póttartalékba helyezését lehetővé teszi. A szociális gondoskodás szempontjából igen nagy jelentőségű a törvényjavaslatnak az az újítása, hogy a bevezetett közkötelezettségek teljesítésére igénybevett személyek legfontosabb magánérdekeinek megóvásáról, nevezetesen polgári alkalmazásukban való megtartásáról, illetőleg abba való visszavételéről és már megszerzett ellátási igényeiknek fenntartásáról gondoskodik s ezenkívül a katonai szolgálatot teljesített személyek számára a közszolgálatban való alkalmazásra elsőbbséget biztosít. A törvényjavaslatnak a honvédelmi szolgáltatásokról és a honvédelmi érdekű gazdasági korlátozásokról szóló negyedik része tekintetében az együttes bizottság mindenekelőtt azoknak az időpontoknak a meghatározását tette beható megvitatás tárgyává, amelyeknek bekövetkezése alapul szolgálhat a honvédelmi szolgáltatásokat és gazdasági korlátozásokat megállapító összes rendelkezések alkalmazasara. Közelebbről az szolgált ebben a vonatkozásban beható vita tárgyául, hogy a már valósággal kitört háború esetén felül, a még háború előtti állapotnak melyik mozzanata az, amely a szolgáltatásoknak, illetőleg korlátozásoknak ugyanolyan terjedelemben — a maguk teljességében —- való igénybevételét, illetőleg alkalmazását teszi a honvédelem érdekében elkerülhetetlenül szükségessé, mint. maga a háború. Ezt a kérdést mérlegelve az együttes bizottság — a minden oldalról általánosan elhangzott észrevételek alapján — egyhangúan helyezkedett arra az álláspontra, hogy »az országot közvetlenül érintő nemzetközi feszültség« állapota, amelyet a javaslat rendelkezései a szolgáltatások igénybevételének lehetősége szempontjából ugyanolyan hatályú előfeltételnek állítottak fel, mint a már valósággal kitört háború esetét, nem eléggé világosan meghatározható helyzetet fejez ki, illetőleg az erre utaló fogalommeghatározás korunkban, — az egyes államok nemzetközi viszonyaiban bekövetkező eseményeknek a világ összes többi államaira is egyaránt kiterjedő kölcsönhatását tekintve — olyan felette tágkörű helyzetet jellemezne, amely az államok mai életében mondhatni állandósultnak tekinthető. Márpedig a nem eléggé szoros körülhatárolás kétségtelenül jogosulttá tehetne bizonyos alkotmányjogi aggodalmakat, tekintve azt, hogy a szóbanlevő helyzet bekövetkezése a javaslat rendelkezései szerint — ugyanúgy, mint a már kitört háború esetében, a magánjogok és a közjogok legszélesebb körét érintő intézkedések alkalmazását teszi lehetővé. Ezeket a szempontokat tartva szem előtt, az együttes bizottság a fent érintett aggályok kiküszöbölésére alkalmas meghatározás felvételét találta szükségesnek s egyhangúan amellett foglalt állást, hogy az »országot közvetlenül érintő nemzetközi feszültség« helyett »az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély« állapíttassák meg a szolgáltatások teljes terjedelemben való igénybevételének előfeltételéül. Ezt a módosítást egyébként — ugyancsak a fent kifejtett okokból, de amellett a törvényjavaslat összhangjának biztosítása végett is — az együttes bizottság a javaslatnak nemcsak ebben a részében (81. §.), hanem egyéb vonatkozásaiban is általánosan keresztülvitte. (így a kivételes hatalom igénybevétele (141. §,), a háború idejére szóló büntető rendelkezések alkalmazásának kiterjesztése (219. §.) tekintetében.)
