Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-681. Törvényjavaslat Szent István király dicső emlékének megörökítéséről
680. szám. 21 Melléklet a 680. számú irmnányhoz. Indokolás „a Szent István király dicső emlékének megörökítéséről" szóló törvényjavaslathoz. A) ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Több mint négy évtizeddel ezelőtt a magyar Szent Korona országainak törvényhozása, amikor a honalapítás évezredes emlékét az 1896. évi VII. törvénycikkben törvénybe iktatta, vallásos áhítattal adott hálát az isteni Gondviselésnek, hogy Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcseséggel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, az országot jó- és balsorsban segítette és annak létét ezer éven át a történelem viszontagságai között is fenntartotta. A mag var törvényhozás méltó kifejezést kívánván adni annak a hálának és hódolatnak, amelyet Szent István király halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából a nagy király soha el nem múló és soha el nem halványuló emlékezete iránt érez, az 1938. évi XXIV. törvénycikk megalkotásával elhatározta, hogy a mai napon megjelenik Székesfehérvár ősi földjén és az isteni Gondviselés iránt érzett hálával és a történelmi megpróbáltatásókban megedzett, törhetetlen nemzeti öntudattal megörökíti a keresztény magyar államot megteremtő s a magyarság európai küldetését megalapozó első szent királyunk emlékét. Ez ünnepélyes törvényhozási aktus színhelyévé azért választotta Székesfehérvár városát, mert Szent István királyunk itt tartotta az első királyi törvény napokat és ez a város volt a királyi törvénynapokból kifejlődött árpádkori országgyűlések ősi színhelye. Az idézett törvénycikk 2. §-ában foglalt rendelkezésnek kívánok megfelelni, amikor ezt a törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjesztem. B) RÉSZLETES INDOKOLÁS. A törvényjavaslat szövegének bevezetése Szent István király államalkotó munkásságát rajzolja meg nagy vonásokban. Szent István király történeti egyéniségének jelentőségét tömören alig jellemezhetnők jobban, mint ahogyan azt egyik történettudósunk, Székesfehérvár jelenlegi országgyűlési képviselője tette, amikor a Magyar Tudományos Akadémiában Szent István királyunkról mondott emlékbeszédében a következőkre mutatott rá;