Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

691. szám. 133 B) Rendészet. Egyesülési jog. Az útlevélre vonatkozó rendelkezések. 146. §. (i) A minisztérium az útlevélkiállítás jogát az ország egész területén vagy egyes részein az 1903 : VI. t.-c. 6. §-ában megállapított hatóságok hatásköréből kiveheti és a belügyminiszter hatáskörébe utalhatja. (2) A belügyminiszter az útlevél nyelvi kellékeit, továbbá —• az 1903 : VI. t.-c. 9. §-ában foglalt többi rendelkezésnek érintetlenül hagyásával —• az útlevél egyéb kellékeit a törvénytől eltérően állapíthatja meg. Kiürítés. 147. §. (1) A minisztérium felhatalmazása alapján a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve elrendelheti, hogy ha a hadviselés érdekei szempontjából — ideértve a légi támadások elleni védekezés szempontjait is — szükséges, egyes községekből (városokból), illetőleg a község (város) területének egy részéről vagy bizonyos épületekből a lakosságot vagy egy részét el kell távolítani. Ha a lakosság eltávolítása tárgyában sürgős intézkedésre van szükség, a belügyminiszter helyett, annak utólagos jóváhagyásával s az illetékes katonai parancsnokkal egyetértve, a kormánybiztos (142. §.) is intézkedhetik. (2) A harcoló seregtestek működési területén a lakosság szükséges mértékű eltávolítása iránt a katonai parancsnokság közvetlenül intézkedhetik. (3) Az előző bekezdésekben említett intézkedések folytán szenvedett vagyoni hátrányért kártérítés nem jár. (i) A jelen §. alapján eltávolított személy eltartásáról, ha magát eltartani nem tudja, amennyiben eltartására köteles és képes hozzátartozója sincs, az állam gondoskodik; az eltartás fejében az ilyen személyt képességeinek megfelelő munkára lehet kötelezni. 148. §. (1) A minisztérium az állam biztonságának megóvása vagy a közrend és a közbiztonság fenntartása végett s általában a honvédelem érdekében az ország egész területén vagy annak egyes részein: 1. új egyesület, fiókegyesület vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezet (1938 : XVII. t.-c. 1. §.) alakítását megtilthatja; 2. a már meglevő egyesületek, fiókegyesületek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetek működését az egyébként fennálló jogszabályokra tekintet nélkül korlátozhatja vagy fel is függesztheti; 3. elrendelheti, hogy a kereskedelmi társaságok vagy külön törvények alapján létesült oly társulatok, pénztárak és más hasonló testületek (intézetek), amelyek közigazgatási hatósági ellenőrzés alatt nem állanak, rendőrhatósági ellenőrzés alá vonassanak s ha államérdekből szükséges, működésüket a fennálló szabályokra tekintet nélkül korlátozhatja vagy felfüggesztheti. (2) A minisztérium felhatalmazása alapján sürgős esetekben az (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott intézkedések megtételére a kormánybiztos (142. §.) is jogosult. Gyülekezési jog korlátai. 149. §. A minisztérium a közrend érdekében az ország egész területén vagy annak egyes részem politikai jellegű népgyűlések, felvonulások és más politikai összejövetelek tartását megtilthatja és •— a közigazgatási hatóságok, valamint a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek testületi szervei gyűléseinek kivételével — egyéb gyűlések tartását hatósági engedélytől teheti függővé, tekintet nélkül arra, hogy bejelentésük rendes körülmények közt kötelező-e, vagy nem.