Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

124 691. szám. F) A dologi honvédelmi szolgáltatá­sokért járó térítések. A dologi szolgáltatásokért járó térítések szabály o­z á s a. 121. §. Amennyiben a jelen törvény egyes esetekre eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a dologi honvédelmi szol­gáltatásokért járó térítéseket az ille­tékes miniszter (124. §.) az alábbi rendelkezések keretei között rendelet­tel szabályozza. A dologi szolgáltatásokért ja ró térítés és a kártérítés mértéke. 122. §. (i) Véglegesen igénybevett dologért térítésként a dolog közön­séges forgalmi értékének megfelelő ösz­szeg jár. (2) A használatra való igénybevéte­lért járó térítés mértékét az a haszon határozza meg, amelyet a dolog az igénybevétel időpontjában rendszerint és általánosan nyújt. A dolog állagá­ban a rendeltetésszerű használat so­rán előállított értékcsökkenésért kárté­rítés nem jár; egyéb értékcsökkené­sért, amelyet nem az átengedő vagy személyzete okozott, az értékcsökkenés­nek megfelelő mértékű kártérítés jár, tekintet nélkül arra, hogy a jelen tör­vény a használatért térítést állapít meg vagy a térítést kizárja. (3) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a használatra igénybevett in­gatlanban (telekben, épületben stb.), valamint annak tartozékaiban és be­rendezésében erőhatalom vagy az el­lenség okozott, valamint a véletlen által előidézett olyan kárt sem, amely akkor is beállott volna, ha az ingatlant nem vették volna igénybe. (4) Üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok ideiglenes igénybevételéért járó térítés összegét az igénybevétel előtt fennállott átlagos jövedelem ala­pulvétele mellett kell megállapítani. Az átlagos jövedelem megállapításá­nál a 107. §. (5) bekezdésében meg­határozott számítási módot kell meg­felelően alkalmazni. (5) A forgalomban szám, súly vagy mérték szerint szereplő, valamint egyéb olyan ingóságok tekintetében, amelye­kért a térítést a dolog természete szerint esetenkint becslés nélkül lehet meghatározni, az illetékes miniszter mind ideiglenes, mind végleges igénybe­vétel esetére rendelettel szabványos térítési tételeket állapíthat meg. («) Egyedi értékkel bíró dolgok ideig­lenes vagy végleges átengedéséért járó térítés mértékét bizottsági becslési el­járással kell megállapítani. Bizottsági becslési eljárásnak van helye különö­sen a 96. §., a 97. §. (3) bekezdése és a 98. §. alá eső végleges igénybevétel esetében, továbbá a 101., a 102., a 103., a 105. és a 107. §-ok alá tartozó ideiglenes vagy végleges igénybevétel esetében, kivéve ha a törvény értel­mében kisajátításnak van helye. (7) Azt, hogy a jelen fejezet rendel­kezései alapján létesítendő biztonsági, óvó vagy egyéb előkészületi berende­zések és ilyen célból elrendelt más intézkedések (97. §. (2) bek., 98. §. (2) bek., 101. §. (4) és (5) bek., 102. §. (e) és (7) bek., 103. §.,(4) és (s) bek., 105. §. (4) bek., 109. §. (1) bek.) költ­ségeit kik és milyen arányban kötele­sek viselni, az illetékes miniszter a méltányosság szerint állapítja meg. B i z o 11 s ág i eljárás. 123. §. (1) Mindazokban az esetek­ben, amelyekben a térítés vagy kár­térítés összegének megállapítása cél­jából bizottsági eljárásnak van helye, amennyiben a jelen törvény vagy kü­lön jogszabály másként nem rendel­kezik, a bizottságot az alábbiak sze­rint kell megalakítani, (2) A bizottság elnöke a főszolgabíró (polgármester) vagy helyettese, tag­jai: a katonai hatóság két kiküldöttje, a pénzügyigazgató által kijelölt tiszt­viselő, továbbá az igénybevett szol­gáltatás természetéhez képest a gaz­dasági vagy az iparfelügyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents