Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

691. szám. 119 bármikor felülvizsgálhat s azokon hivatalból módosításokat rendelhet el. Azt, hogy az ilyen intézkedés következtében előállott hátrányt ki és milyen arányban köteles viselni, a földmívelésügyi miniszter a méltányosság szerint állapítja meg. (4) Erdőtelepítésre irányuló kijelölési eljárás megindítását honvédelmi érdekből a honvédelmi miniszter is kívánhatja. (5) A jelen §. rendelkezései béke ide-' jére is kiterjednek. D) Üzemek, ipartelepek, vállalatok. Üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok igénybevétele. 107. §. (1) A minisztérium elrendelheti, hogy a m. kir. honvédség felszerelésére és ellátására szükséges cikkeket és anyagokat a gyártásukra berendezett vállalat megfelelő minőségben és mennyiségben előállítson és szállítson. (2) Ha a vállalat birtokosa az (1) bekezdés értelmében reá rótt kötelezettséget nem teljesíti, a szükséges munkálatokat — még az üzem személyzetének és eszközeinek felhasználásával is — az illetékes miniszter (124. §.) foganatosítj a es a költség megtérítésére a mulasztót kötelezi. Ez a rendelkezés a mulasztó büntetőjogi felelősségét nem érinti. (3) A 82. §-ban említett célokra szükséges cikkek előállításával, feldolgozásával vagy forgalombahozatalával, valamint villamos és egyéb energiának termelésével és szolgáltatásával foglalkozó üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok, továbbá közúti közlekedési és hajózási vállalatok birtokosai a honvédelem érdekében kötelezhetők, hogy üzemüket működésben tartsák s meghatározott módon és meghatározott fogyasztók szükségleteinek kielégítésére folytassák, vagy a személyzettel (90. §.) együtt használatra átengedjék. A (2) bekezdés rendelkezéseit a jelen bekezdésben megKépv. iromány. 1935—1940. XII. kötet. határozott kötelezettségek nem teljesítése esetére is alkalmazni kell. (4) A jelen §. rendelkezéseinek alkalmazása esetében a vállalatban idegen állampolgárok csak a honvédelmi miniszter engedélyével alkalmazhatók. (5) A minisztérium vagy az általa felhatalmazott miniszter elrendelheti a (3) bekezdésben említett bármely vállalat üzeméhez tartozó ingatlanok (telek és építmény), berendezések (gépek, eszközök) és anyagkészletek kisajátítását. A kisajátítást rendelő határozat alapján a kisajátítási kártalanítási eljárásra illetékes kir. törvényszék kiküldött bíráj a a kisajátítás alá eső ingatlanokról, berendezési tárgyakról és anyagkészletről haladéktalanul leltárt készít. A leltár készítéséhez a kincstár képviselőjét és a kisajátítást szenvedőt meg kell hívni. A leltár felvételének részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. A leltárba felvett ingatlanokat, berendezési tárgyakat és anyagkészletet elidegeníteni, vagy a vállalatból egyébként elvonni csak az illetékes miniszter engedélyével szabad. A leltárba felvett ingatlanokra a telekkönyvi hatóság feljegyzi, hogy az ingatlan a jelen törvény értelmében felvett leltárba tartozik. Ennek a telekkönyvi feljegyzésnek az a hatálya, hogy az ingatlanra harmadik személy a kincstár sérelmével jogot nem szerezhet. A kisajátítási árat a bíróság a kisajátított ingatlanok, berendezési tárgyak és anyagkészletek mérleg szerinti értékének és a társulati adó kivetésnél megállapított adóalapból a kisajátított üzemre eső nyereség utolsó öt évi összegének középarányosában állapítja meg. A kisajátítási ár megállapításánál azonban a mérleg szerinti értékből a kisajátított vagyontárgyakkal kapcsolatban adómentesen létesített értékcsökkenési tartalék összegét levonásba kell hozni. Ha a kisajátított üzem tulajdonosa természetes személy, a kisajátítási árat a vagyonadó alapjául vett értékkel egyező összegben 16