Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

691. szám. 107 (3) A tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat katonai szolgálatának vagy a lövészkötelezettségének teljesítése miatt az előléptetésnél (kinevezésnél) mellőzni nem lehet. A katonai szolgálatra bevonuló magánalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések. 72. §. (1) Az 1876 : XIII. törvénycikk, úgyszintén az 1907 : XLV. törvénycikk hatálya alá tartozó cselédet, az 1884 : XVII. törvénycikk hatálya alá tartozó kereskedő- és iparossegédet, valamint gyári munkást akár a békében, akár háború idején teljesített tényleges katonai szolgálata után a munkaadó visszavenni köteles, ha a katonai szolgálatból való elbocsátását követő négy hét alatt a munkaadónál szolgálatra jelentkezik. A munka- vagy szolgálatadónak a lövészkötelezettség teljesítésére kellő szabadidőt kell a lövészkötelezett részére engednie s a lövészkötelezettség teljesítése miatt a lövészkötelezettet hátránnyal sújtania, a munkából vagy szolgálatból elbocsátania nem szabad. (2) Az 1876 : XIII. t.-c. 10. §-ában, az 1907 : XLV. t.-c. 31. §-ában és 49. §-ának utolsó bekezdésében, végül az 1884 : XVII. t.-c. 96. §-ában foglalt rendelkezések érintetlenül maradnak, mégis azzal a módosítással, hogy a póttartaléki kiképzés szempontjából gazdasági cselédre nézve az 1907 : XLV. t.-c. 49. §-ának utolsó bekezdése helyett ugyané törvénycikk 31. §-ának a fegyvergyakorlatra vonatkozó rendelkezése irányadó. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell ipari vagy kereskedelmi vállalatnak olyan tisztviselője tekintetében is, aki közvetlenül katonai szolgálatra való bevonulása előtt legalább egy évig megszakítás nélkül a vállalat szolgálatában állott. Fegyvergyakorlat (szolgálati gyakorlat) esetében ezt a rendelkezést a bevonulás előtti tisztviselői szolgálat tartamára való tekintet nélkül alkalmazni kell. (4) Az előző bekezdésekben megállapított visszavétel kötelezettsége nem terheli a munkaadót, ha háztartása, gazdasága, illetőleg vállalata (üzeme) az alkalmazott katonai szolgálatának megkezdése után olyan lényeges változáson ment át, amely a munkaadó számára lehetetlenné teszi, hogy az alkalmazottat korábbi munkakörében ismét foglalkoztassa, vagy ha az alkalmazott visszavétele a munkaadót vagyoni romlásba juttatná. (5) Az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet kötelékébe tartozókra vonatkozóan a katonai szolgálat esetére megállapított szabályok érintetlenül maradnak azzal, hogy az 1936 : XXXVI. t.-c. 1. §-a értelmében biztosítási kötelezettség alá eső gazdatiszteknek, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől járó szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultsága előfeltételeként ugyanezen törvénycikk 11. §-ának (1) bekezdésében megszabott várakozási időbe azok a félévek is számítanak, amelyeket a gazdatiszt akár békében, akár háború esetén tényleges katonai szolgálatban tölt, ha a katonai szolgálat időtartama a hat hónapot meghaladja. A gazdatiszt a beszámított időre járó biztosítási díjat, annak a biztosítási osztálynak az alapján, amelybe legutoljára tartozott, a katonai szolgálatból való elbocsátását követő három éven belül az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek kamatmentesen befizetheti. Utasíttatik a belügyminiszter, hogy a bányanyugbérbiztosítás körébe tartozókra a nyugbérbiztosításnak a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályait a jelen bekezdésben említett jogszabályok alapulvételével megállapítsa. (e) Az (5) bekezdés rendelkezései alá nem tartozó az a magánalkalmazott, aki ugyanannak a vállalatnak, intézetnek, intézménynek, üzemnek, gazda-