Képviselőházi irományok, 1935. XI. kötet • 636-678. sz.

Irományszámok - 1935-639. Törvényjavalat a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról

78 ,63ö. szám. mának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza. 31. §. Az eladó szavatol a vevőnek az eladott szőlővessző vagy szőlőoltvány fajtaazonosságáért (fajt a valódiságáért), faj tisztaságáért és szokványszerűségéért. A szavatossági hiány miatt támasztható követelések hat hónap alatt évülnek el, attól az időponttól számítva,, amikor a vevő a hiányról a dolog természete szerint meggyőződést szerezhetett. 32. §. A termelés helyes irányításának elősegítése céljából az országban lévő szőlőterületekről bortermelésre való alkalmasságuk, a gyümölcsösökről pedig tömeges és egységes termelésre való alkalmasságuk szempontjából törzskönyvet kell vezetni. A törzskönyvezés módozatait és mikénti végrehajtását a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza. 33. §. A szőlő, must és bor belső fogyasztásának emelése, valamint kivitelének fokozása érdekében tervszerű propagandát kell megindítani. Az ily célú propaganda végrehajtásának módozatait a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 34. §. (i) A szőlő és a gyümölcsfa állati és növényi kártevői ellen szükségessé váló kötelező védekezést a földmívelésügyi miniszter, a hegyközségi tanács meghallgatása után, hivatalból elrendelheti és a veszélyeztetett területet hatósági zár és ellenőrzés alá helyezheti. (2) Ha a hegyközség tagjainak birtokarány szerint számított legalább felerésze kéri, a kötelező védekezést el kell rendelni. (3) Az elmulasztott kötelező védekezés végrehajtásáról a hegyközség a mulasztó költségére gondoskodik. 35. §. (1) Aki egy község határában fekvő vagy több község határában fekvő, de összefüggő legalább 100 kataszteri hold szőlőn gazdálkodik, szőlőgazdaságának vezetésére oly egyént köteles alkalmazni, akinek gazdasági íőiskolai oklevele van £' ezenfelül a m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamon oklevelet szerzett, aki pedig egy község határában fekvő vagy több község határában fekvő, de összefüggő 100 kataszteri hold, vagy ennél nagyobb gyümölcsösön gazdálkodik, gyümölcsgazdaságának vezetésére oly egyént köteles alkalmazni, aki a m. kir. kertészeti tanintézetben oklevelet szerzett. E kötelezettség nem terheli azt a birtokost, akinek magának is megvan az említett szakképzettsége. (2) Ha a szőlő területe a 25 kataszteri holdat eléri, szőlőkezelőül (vincellér) legalább szőlészeti és borászati szakiskolát végzett egyént, ha pedig a gyümölcsös terjedelme legalább 25 kataszteri hold, annak kezelésére képesített kertészt kell alkalmazni. (3) Azok a szakiskolát nem végzett szőlő- és gyümölcskezelők, akik az 1935. évi november hó 1. napját megelőző három év óta megszakítás nélkül ugyanabban a szőlő- vagy gyümölcsgazdaságban mint vezetőkezelők vannak alkalmazva, a (2) bekezdés végrehajtásában a képesített szőlőkezelőkkel, illetőleg kertészekkel egy tekintet alá esnek. 36. §. (1) Szőlőben és gyümölcsösben augusztus hó 1. napjától a szüret befejezéséig vadászni tilos. (2) Szőlő és gyümölcsös — amennyiben nincs kerítéssel elzárva, — önálló vadászterületet csak abban az esetben képez, ha területe egy tagban, vagy összefüggésben álló részekben a 200 kataszteri holdat eléri. (3) A vadászati jog gyakorlására egyébként — a hegyközségek területén is — a vadászati törvény rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a község (város) a vadászati haszonbér összegének, a hegyközségi területre eső arányos részét a hegyközség pénztárába befizetni köteles. 37. §. Űj gyümölcsösök telepítését, meglévő gyümölcsösök felújítását és rendezését, új gyümölcsfaiskolák létesítését, azoknak, valamint a már meg-