Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-618. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről" szóló 613. számú törvényjavaslat tárgyában

618. szám. 293 hanem az egyéb — akár elismert, akár el nem ismert —• nyugdíjpénztárakat is mentesíteni kell a beruházási hozzájárulás terhétől. A3. §. (2) bekezdésének első mondatát a bizottság — a közgazdasági és közhiteli szempontok mérlegelésével — a következőképen szövegezte át: »A fennálló törvényes rendelkezések szerint a társulati adó alól állandóan mentes vagy a társulati adó legkisebb tételének fizetése alól állandóan felmentett vállalatok beruházási hozzájárulás fizetésére nem kötelesek.« A 4. §. (1) bekezdésében a bizottság szükségesnek látta annak kimondását, hogy a vagyonadó szabályai ne csak a vagyon állagára, hanem az értékére is irányadók legyenek, ennek folytán a 4. §. (1) bekezdésében az »állaga« szó után »az értéke« szót iktatta be. Ugyanennek a törvényszakasznak (2) bekezdésében az olyan ingatlan értékelésére vonatkozó szabályt, amely ingatlanon épület áll, akként módosította, hogy a nettó házbérjövedelmet nem tizennéggyel, hanem csak tizenhárommal kell megszorozni. Ennek következtében a (2) bekezdésben »tizennégyszeres« szavak helyett »tizenháromszoros« szavak Írattak. Az 5. §. (1), (2), (5) és (e) bekezdéseit úgy lényegében, mint szóhasználatában a bizottság megváltoztatta, a saját tőke fogalmának meghatározását külön bekezdésbe tette, a korlátolt felelősségű társaságokra, a házrészvénytársaságokra, a mező- és erdőgazdasággal és az ezzel kapcsolatos mellékiparágakkal foglalkozó részvénytársaságokra pedig azt az új rendelkezést vette fel, hogy vagyonukat ugyanolyan állaggal és értékkel kell számításba venni, mintha a társasági vagyon valamely természetes személy osztatlan tulajdona volna. Szükségesnek tartotta ezt a bizottság azért, mert nincs akadálya annak, hogy ezeknek a tőkeegyesüléseknek tulajdonában levő vagyontárgyak és az azokat terhelő passzív tételek úgy vétessenek számításba, mintha azok magukat a társaságban résztvevő személyeket egyénileg illetnék meg. Az említett módosítások következtében az 5. §. (1) bekezdésének első két mondata változatlan marad, a harmadik mondata önálló bekezdéssé alakul át és a következő mellékmondattal egészíttetik ki: »azonban a saját tőke összegéből a mérlegben kimutatott veszteséget le kell vonni«. Ennek folytán a jelenlegi (2) bekezdés (3) bekezdésre számozandó át és szövege a következőképen módosul: »Az előző bekezdésekben foglaltak szerint számításba vett saját tőke összegéhez hozzá kell adni az utolsó három évi üzleti nyereség átlagának huszonötszörösét és az ily módon kiszámított összeg felerésze a beruházási hozzájárulás alapja. A beruházási hozzájárulás szempontjából üzleti nyereségnek veendő az az összeg, amely a társulati adónál alapul vett nyereségből, a társulati adónál adózatlanul hagyott külföldről származó jövedelmekből és a tantiemadóval megrótt járandóságoknak e két összeg 10 %-át meghaladó részéből alakul.« A jelenlegi (3) bekezdésből a fenti módosítások következtében (4) bekezdés lesz, a tárca-részvényekkel kapcsolatban azonban a bizottság a 15 %-os aránynak 10 %-ra való módosítását tartotta indokoltnak, mert ilymódon gyöngébb tőkeerejű vállalatok is részesülhetnek a beszámítás kedvezményében. Ennek folytán a bizottság a törvényjavaslat szövegében a »15%«-ot »10%«-ra helyesbítette. A jelenlegi (*) bekezdést változatlan szöveggel (5) bekezdésre kell átszámozni,, a jelenlegi (5) bekezdés helyett pedig a kérdéssel kapcsolatban felmerülhető viták elkerülése érdekében, (ß) bekezdésként a következő szöveg vétetett fel: »A pénzügyminiszter előzetes engedélyével le lehet vonni a beruházási hozzájárulás alapjából a külföldön levő leányvállalatok részvényeinek a mérleg szerint mutatkozó tiszta értéket is, ha a vállalat igazolja, hogy azok vagy már az 1919. évi január hó 1. napja előtt tulajdonában voltak, vagy ha később kerültek a vállalat tulajdonába, a leányvállalat a fizetésre kötelezett vállalat 1919. évi január hó 1. napja előtt külföldön volt telepéből alakult. A pénzügyminiszter előzetes engedé-