Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-617. Törvényjavaslat az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről

617. szám. 287 sajtótermékekre. Ismeretesek azok a súlyos visszaélések, amelyeket egyes sajtótermékek hatályos jogunk eme rendelkezésének célzatos kihasználásával elkövetnek. Ezek között a visszaélések között közérdekből a legsúlyosabb kifogás alá esik annak lehetősége, hogy az ilyen sajtóterméknek széles körben való terjesztését akkor sem lehet rendszerint megakadályozni, amikor a sajtóterméknek lefoglalását büntetendő cselekményt megállapító tartalma miatt a kir. bíróság elrendelte. Az ilyen sajtótermék kiadója ugyanis rendszerint igen jól tudja, hogy a sajtótermék büntetendő cselekményt tartalmaz, sőt a sajtótermék létrejöttének sokszor egyenesen az a hivatása, hogy a büntetendő cselekményt magában foglaló sajtótermék terjeszttessék, nem ritkán egyenesen s közvetlenül államellenes célból, többször pedig egyesek, családok vagy társaságok pellengérre állítása vagy megzsarolása céljából. A kiadónak vagy másnak, akinek a büntetendő cselekmény elkövetése érdekét szolgálja, hatályos jogunk említett rendelkezése alapján ugyanis mód nyílik arra, hogy a bírói lefoglalás foganatosítását s a terjesztés megtiltását kijátssza ; a terjesztés előkészítése gondosan megtörtént s a sajtórendészeti kötelespéldány megküldésével egyidejűleg a terjesztés befejezést is nyert ! Hasztalan jön már a sajtótermék lefoglalását s a terjesztés megtiltását elrendelő bírói határozat ! Határozatának nincs már megfogható tárgya ! A javaslat I. fejezetében (1—6. §.) tervezett rendelkezéseknek az a célja, hogy érintetlenül hagyva hatályos jogunknak az időszaki lapok terjesztésére és sajtórendészeti kötelespéldányának bemutatására vonatkozó rendelkezéseit, az egyéb, vagyis a nemidőszaki sajtótermékek sajtórendészeti kötelespéldányának bemutatására és terjesztésének megkezdésére —• amazoktól teljesen eltérő — olyan rendelkezéseket hozzon javaslatba, amelyek az említett visszaéléseknek nemcsak elejét veszik, de esetleges elkövetésük esetében a cselekmény kellő megtorlásáról is gondoskodnak. II. A javaslat II. fejezete (7—8. §.) eljárási jogszabályainknak, mégpedig mind a polgári és katonai bűnvádi eljárási szabályoknak, mind a polgári perrendtartásnak olyan irányú kiegészítését tervezik, amelyben a kir. bíróságok feljogosíttatnának arra, hogy közérdeknek vagy jogos magánérdeknek védelme céljából és az ehhez szükséges keretben hivatalból vagy az érdekelt kérelmére megtilthassák, hogy a nyilvánosan tartott tárgyalásról vagy ott elhangzott valamely kijelentésről vagy ott történt egyes eseményekről a sajtóban tudósítás tétessék közzé. Hatályos jogunk szerint ugyanis ami a nyilvános tárgyaláson történt, az közölhető a sajtóban is. A tárgyalás nyilvánossága tehát egyúttal sajtónyilvánosságot is jelent. A javaslat egyúttal a tilalom megszegésének kellő büntetőjogi védelméről is gondoskodik. Fogyatékossága egyrészt eljárási jogunknak, hogy a bíróságainkat nem jogosítja fel ilyen tilalom kimondására, mert arra közérdeknek vagy jogos magánérdeknek kellő védelme céljából nyilvánvalóan szükség lehet, másrészt pedig ennek hiánya oda vezet, hogy a bíróság igen gyakran kénytelen zárt tárgyalást tartani, mert csak így tud az említett érdekek kellő védelméről gondoskodni. De meg sokszor a bíróság előre nem is tudja, hogy olyasmi fog történni a tárgyaláson, aminek sajtóban közzététele közérdekből káros vagy egyesek jogos magánérdekét sérti anélkül, hogy közzététele közérdekű lenne. Most már közzététele büntetlenül szabad csak azért, mert a bíróság nem rendelt el zárt tárgyalást! Erről a hiányról kíván a javaslat gondoskodni. III. A javaslat III. fejezetében (9. §.) egyrészt véglegesen rendezni kívánja azt a gyakorlatban vitás kérdést, hogy időszaki lap alapítása és jellegének megváltoztatása a hatályos jog szerint engedély alá esik-e, másrészt ezt a kérdést a jövőre nézve világos rendelkezésekben kívánja szabályozni.