Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-616. Törvényjavaslat a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról

270 616. szám. A 9. §-hoz. Äz 1931 : XXVI. törvénycikk felhatalmazást adott a minisztériumnak arra, hogy a gazdasági és a hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket rendeleti úton tehesse meg még akkor is, ha a rendelkezés egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznék. Ezt a felhatalmazást az idézett t.-c. 10. §-ának első bekezdése időben korlátozta, amidőn kimondta, hogy e felhatalmazás az 1932. évi június hó végével megszűnik. Az így megszabott határidőt az 1932 : VII. törvénycikk az 1933. évi június hó 30. napjáig, az 1933 : X. törvénycikk az 1934. évi június hó 30. napjáig, az 1934 i XV. törvénycikk az 1935. évi június hó 30. napjáig, az 1935 : IX. törvénycikk az 1936. évi június hó 30. napjáig, az 1936 : XVIII. törvénycikk az 1937. évi június hó 30. napjáig, végül az 1937 : X. törvénycikk az 1938. évi június hó 30. napjáig meghosszabbította. A legutolsó időben az államháztartás helyzete jelentékenyen megjavult és az 1931. év derekán fennállott helyzethez képest mai közgazdasági helyzetünk is jelentős javulást mutat. Honvédségünk fejlesztése, valamint gazdasági és szociális berendezéseink megerősítése és korszerű színvonalra emelése azonban ezidőszerint is olyan erőfeszítést követel az államháztartástól és a nemzetgazdasági élettől, hogy a gazdasági és a hitelélet "rendje, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében az 1931 : XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak első ízben adott és az előbb részletezett meghosszabbítások útján mindmáig fenntartott felhatalmazás ezentúl is elkerülhetetlenül szükséges. Éppen az előbb megjelölt célból szükséges erőfeszítések és külkereskedelmi versenyképességünk fokozása követelik meg a felhatalmazás körének a termelés folytonosságának biztosítását célzó rendelkezések megtételére kiterjesztését is. •. Már az 1931 : XXVI. t.-c. 9. §-a szerint vétség miatt lehetett büntetni azt, aki a gazdasági helyzetet vagy a hiteléletét károsan érintő hírt kohol vagy valótlan hírt terjeszt. Minthogy a tapasztalat szerint ez a rendelkezés a védelemre szoruló érdekek szempontjából nem volt kielégítő, szükségessé vált, hogy az előbb már idézett 1937 : X. t.-c. 2. §-a a most megjelölt vétségre vonatkozó rendelkezés helyébe a következő rendelkezést iktassa : »Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki olyan hírt kohol vagy olyan valótlan hírt terjeszt, amely a közrendet vagy a köznyugalmat zavarhatja vagy az ország külső politikájának érdekét veszélyeztetheti, avagy az ország gazdasági helyzetét vagy hiteléletét károsan érintheti«. Az 1937 : X. t.-c. 1. §-a értelmében a most idézett vétségre vonatkozó rendelkezés hatálya az 1938. évi június hó 30. napján megszűnnék. Minthogy azonban a minisztériumnak az 1931 : XXVI. törvénycikkben első ízben adott felhatalmazást a termelés folytonosságának biztosítására vonatkozó kiegészítéssel a jelen §. szerint továbbra is fent ártani kívánjuk és ugyanazok az érdekek, amelyek az 1937 : X. t.-c. 2. §-ának megalkotására egy évvel ezelőtt irányadók voltak, egyébként is fennállanak, szükségesnek mutatkozik az e §-ban foglalt vétségi rendelkezésnek továbbra is fenntartása. Az 1937 : X. t.-c. 2. §-ában meghatározott vétség tényállás elemei felölelik azt az egész kört, amelyben a vészhírterjesztés hatályos jogunkban az 1931 : XXVI. törvénycikknek hatályon kívül helyezett 9. §-án felül az 1930: III. t.-c. 80. §-a és az 1879 : XL. t.-c. 40. §-a értelmében büntetés alá esik. Ennek következtében már az 1937 : X. t.-c. 3. §-a kimondta azt, hogy mindaddig, amíg a 2. íjban meghatározott vétségre vonatkozó rendelkezés hatályban van, az 1879: XL. t.-c. 40. §-a és az 1930 : III. t.-c. 80. §-a nem nyer alkalmazást. Az 1937 : X. t.-c. 2. §-ának hatályban tartásából éppen ezért az is következik, hogy ezzel