Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

615. szám. 241 j) a Petőfi-utcának az István-úttól az Erzsébet-utcáig terjedő szakaszán, k) a József-utcának a Wenetiáner-utcától az Erzsébet-utcáig terjedő szakaszán, l) a Kassai-utcának az Árpád-úttól a Lőrinc-utcáig terjedő szakaszán, m) a Mária-utcának az Árpád-úttól a Deák Ferenc-utcáig terjedő szakaszán, n) az Erzsébet-utcának az Árpád-úttól a Deák Ferenc-utcáig terjedő szakaszán, o) a Deák Ferenc-utcának az Attila-utcától az Erzsébet-utcáig terjedő szakaszán, p) a Váci-útnak Budapest határától a Megyeri-útig terjedő szakaszán, q) a Kemény Gusztáv-utcában. 2. a legalább 3 szobából, korszerűen berendezett fürdőszobából és mellékhelyiségekből álló villaszerű új épületeket a Horthy Miklós-út páros oldalán. in. (i) Az I. és II. alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes ház adómentesség csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak oly módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. Az épületet villanyvilágítással, vízvezetékkel és csatornával kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást, —• legyen előtér, éléskamra és az építésügyi hatóság által előírt nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszonlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszonlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A három szobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát és legalább hat négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is, —- átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszonlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységbeu vízszintes szigetelő réteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem használható. Azoknál a lakóhelyiségeknél pedig, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10-15 cm. vastag betonburkolatot kell alkalmazni. Képv. iromány. B35—1940. X. kötet. 31