Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.
Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
615 szám. 237 b) a gr. Tisza István-kőrútnak a Szabó Miklós-utcától a Sugár-útig terjedő szakaszán, c) a Székely Ferenc-utcában, d) a Jókai-utcában. ^ III. (i) Az I— II. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. A kedvezményre igényt tartó épület az építésügyi hatóság által megállapítandó telekmélységig •— udvari szárnyépületek nélkül — építhető fel, ez a beépítési mélység azonban azoknál a telkeknél, ^amelyeknek a mélysége 35 m-nél nem nagyobb, 15 m-nél több nem lehet. Ha azonban a telek 35 m-nél mélyebb és a homlokzat szélessége legalább 16 m-t tesz ki, az építésügyi hatóság középszárny létesítését is engedélyezheti. Lépcsőház- vagy liftkamra céljára középszárny mindkét esetben az építésügyi hatóság külön engedélye nélkül is létesíthető, ha a szomszédos telektől legalább 3 méter távolságban van és az építésügyi hatóság által megállapított épület mélységet legfeljebb 3 méterrel lépi túl. 3. A rendkívül ideiglenes házadómentességre igényttartó épületekben pincelakást létesíteni nem szabad. Az alagsorban is csak a házfelügyelő részére lehet lakást engedélyezni, azzal a feltétellel azonban, hogy a lakás belső magassága legalább 2'60 méter legyen és a lakás belső magasságának legalább a kétharmadrésze a végleges utcai járda szintje fölé essék. 4. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 5. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül •— ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 6. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 7. pont rendelkezik. 7. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is -— legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 8. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább négy négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 9. A szobák •—• ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 10. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek.
