Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.
Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
f. •'•'"* 2Íá >615. szám. 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. A kedvezményre igényt tartó új épület az építésügyi hatóság által megállapítandó telekmélységig —• udvari szárnyépületek nélkül —• építhető fel, mégis azzal az eltéréssel, hogy ha az épület homlokzatszélessége a 20 métert meghaladja, az építésügyi hatóság középszárny létesítését is engedélyezheti. Lépcsőház vagy lift kamra céljára középszárny az építésügyi hatóság külön engedélye nélkül is létesíthető, ha a szomszédos telektől legalább 3 méter távolságban van és az építésügyi hatóság által megállapított épületmélységet legfeljebb 3 méterrel lépi túl. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást —• legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább 4 négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. ; 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négy zetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz —• ebből a szempontból 2 garszónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Az épület cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni cs a felmenő falakat, valamint az oromfalakat mészhabarcsba rakott kőből vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is köteles megküldeni. A pénzügyigazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempontjából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észrevételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi esetben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. {3) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott építési tervnek megfelel-e.
