Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

615. szám. 217 (3) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott építési tervnek megfelel-e. IV. (1) Ha az új épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére. (2) Ha valamely új épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes házadómentességben részesíthető, még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek egyébként mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszíti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mértéknél nagyobb mérvben építik be, továbbá ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olykép módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás kezdetét vette. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményének elvonása az új épületet különben megillető, rendes ideiglenes házadómentesség érvényét nem érinti. / V. • A jelen rendelet alapján 25 évi rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesített épületeket 10 évi, a 20 évi rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesített épületeket pedig 5 évi rendkívüli községi pótadómentesség illeti meg annak az emelettöbbletnek a bérjövedelmére, illetőleg haszonértékére nézve, amely emelettöbblet az új építkezés következtében állott elő. Az üres telkekre emelt új épületeknél a községi pótadómentesség kedvezménye — Önként érthetően — az egész épületre kiterjed. VI. Ha valamely épület olyan helyen emeltetik, amely a jelen rendeletben felvéve nincsen, de a 193.056/1935. VIII. a. számú rendelet alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesíthető lett volna, ha az épületet az 1937. év végéig lakható állapotba helyezik, a rendkívüli házadómentesség a 193.056/1935. VIII. a. számú rendelet rendelkezéseinek megfelelően engedélyezhető abban az esetben, ha az épület falazását az építésügyi hatóság igazolása szerint az 1938. évi március hó 31.-éig megkezdették és az épületet legkésőbb az 1938. évi július hó 31.-éig lakható állapotba helyezik. Budapest, 1938. évi január hó 20.-án. A miniszter helyett: Dr. Szász Lajos s. k., államtitkár Képv. iromány, 1935—4940. X. kötet. 28