Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-594. Törvényjavaslat a közkórházi ápolási költségek viselésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

594. szám. 13 életében, a társadalombiztosításra vonatkozó törvényes rendelkezések eZ idd alatt lényeges változásokon mentek keresztül. E változások oka egyfelől az időközben kialakult gazdasági válságnak a társadalombiztosítás — különösen a betegségi biztosítás — pénzügyi helyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása, amelyet a biztosítás intézeteinek szolgáltató képességéhez fűződő érdekekre tekintettel törvénymódosítás árán is ki kellett küszöbölni, másfelől az a körülmény, hogy a gyakorlat az idők során nem egy olyan problémát vetett fel, amelyet a jkét törvénycikk megalkotásakor előre látni nem lehetett, de amelynek rendezését az élet követelte. A korán megindult változtatások sorát az 1927 : XXI. törvénycikkel vonatkozásban maga az 1928 : XL. törvénycikk kezdi meg, amely több kisebb jelentőségű módosítást ejt az 1927 : XXI. törvénycikken. Folytatja a sort az Országos Társadalombiztosító Intézet betegségi biztosítási ága pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló 1930 : XXVII. törvénycikk, amelynek becikkelyezését az említett intézet súlyos pénzügyi válsága indokolta. Minthogy a volt népjóléti és munkaügyi miniszter által az 1927 : XXI. törvénycikk és az 1928 : XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában készített és az 1931. é\i május hó 21-én benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés az 1931. évi június hó 6-án történt feloszlatása miatt nem tárgyalhatta le és mert a javaslatnak az új országgyűlés által való tárgyalására megfelelő időben nem kerülhetett sor, a kormány az 1931 : XXVI. t.-c. 2.., 4. és 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 33-as Országos Bizottság hozzájárulásával kormányrendelettel állapította meg az 1927 : XXI. és az 1928 : XL. törvénycikknek azokat a módosításait, illetőleg az említett törvénycikkeket kiegészítő azokat a rendelkezéseket, amelyeknek igen sürgős életbelépéséhez a társadalombiztosítás intézeteinek, s rajtuk keresztül az államháztartásnak és a közgazdasági életnek nagyfontosságú érdekei fűződtek. Ez a jogszabály a 9090/1931. M. E. számú rendelet, amelyet az ugyané tárgyban kiadott 9600/1932. M. E., 6000/1933. M. E., 3330/1935. M. E., 3800/1935. M. E., 6500/1935. M. E., 1.250/1936. M. E. és 7800/1937. M. E. számú rendeletek — valamennyien a kivételes felhatalmazáson alapuló és a 33-as Országos Bizottság által is elfogadott rendeletek — követtek. Nem lenne teljes a kép annak megemlítése nélkül, hogy az 1927 : XXI. és 1928 : XL. törvénycikkeket — a munkaadókat terhelő bejelentési kötelezettséggel vonatkozásban — a 185.180/1932. B. M. számú, a 280.616/1934. B. M. számú, a 286.918/1934. B. M. számú és a 212.130/1938. B. M. számú belügyminiszteri rendeletek is módosították. E rendeletek kiadására az említett törvénycikkekben kapott felhatalmazás szolgált alapul. A társadalombiztosítás két törvényének ismételt módosítása és kiegészítése, sőt maguknak a módosító rendelkezéseknek további módosítása azt eredményezte, hogy a társadalombiztosítási jogszabályokban való eligazodás ma már a szakemberek számára sem könnyű feladat. A törvényeknek a 7800/1937. M. E. számú rendelettel történt legutóbbi módosítása és kiegészítése alkalmával a törvényhozás tagjai és a biztosításban érdekelt különböző tényezők részéről szinte egyöntetűen merült fel az a kívánság, hogy a belügyminiszter hivatalos kiadványba foglalja össze és tegye hozzáférhetővé mindazokat a jogszabályokat, amelyek jelenleg is hatályban vannak. Ennek a közóhajnak megfelelően a jelen törvényjavaslat 6. §-a arra utasítja a belügyminisztert, hogy hivatalos kézikönyv kiadásával a hatóságoknak, hivataloknak, a biztosító intézeteknek és a biztosításban érdekelt közönségnek megkönnyítse a társadalombiztosítási jogban való eligazodást.